Augusztus 1-jével hatályba lép az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály, amellyel a kormány – a családok védelme és az online pénzügyi, banki szolgáltatásokba vetett közbizalom megőrzése érdekében – határozottan fel kíván lépni az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalásokkal szemben – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára.
Az (EU) 2015/849 irányelvnek (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé. Ezen eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan Magyarországon 2024. augusztus 1-jétől egy újfajta bejelentési, zárolási eljárás kerül bevezetésre, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez.
A Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások, pénzügyi tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan exponenciális növekedésnek indult az olyan csalások száma is, amelyek esetében a támadó a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek.
2020 első negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023 negyedik negyedévére 3737-re nőtt, közel 5,8 milliárd forint értékben. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően már javuló tendenciát mutat. Míg 2020 első negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig 2023. negyedik negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott.
A probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze adottság, néhány éven belül nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében.
Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét.
Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénz átutalásra került, az értesítés tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
2025 nyarától hazánkban is elkezd működni egy visszaélés-szűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat
