Kezdőlap Gazdaság Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott
No menu items!

Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott

“Egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el.” Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 2010 utáni gazdaságpolitikával Magyarország elérhette volna az 1936-os fejlettségi csúcsát. Nem így történt, mert a miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta. Erről Matolcsy György írt legújabb írásában. Ebben az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.

A jegybankelnök a magyarnemzet.hu-n azt írta: a Trianon utáni Magyarország 1936-ban volt a legközelebb Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez; akkor az “uniós” átlag közel 83 százalékát érte el szemben a 2019. év végi 73 százalékkal.

Könnyebb ellenállás?

A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta, “inkább a könnyebb ellenállást választották” – erősítette meg kiindulópontként korábbi állítását Matolcsy György.

Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést – tette hozzá. A gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek összecsúszott, amiből mindig a rövid távú érdek kerül ki győztesen – így fogalmazott utalva arra, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között minden vita szakmai természetű.

Matolcsy György szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született például az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában.

Az első Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010-2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány – érvelt. Az elköltött uniós pénzeknek szerinte legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük. Ez  elmondása alapján 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást, 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevételt eredményezhetett volna.

2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent – mutatott rá a jegybankelnök. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna. mindeközben az időszak végére a gazdasági fejlettséget akár két százalékponttal emelte volna.

Évi egy-két százalékkal kevesebb

Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehetett volna elérni azzal, ha elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv. Ezzel valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig – állította írásában az MNB vezetője. Azt is hozzátette, hogy a versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna.

A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest” – tette hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot. Különösen a 2020-2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.

A gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása a makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna. Megmutatkozva a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben. További eredményként a többlet a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg – magyarázta.

A fentiek eredményeképpen az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakult volna. A devizában fennálló államadósság szintje 0-5 százalék körüli szintre süllyedt volna. A termelékenységi többlet 10-15 százalékos lenne. Az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – összegezte Matolcsy György a cikkében.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. “A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk” – fogalmazott.

Igazi HR kihívás: hogyan tartsuk meg és motiváljuk a fiatal generációt. AzÜzlet november 17.-i HR konferenciája azt is megmutatja, hogyan építhetünk jól működő, többgenerációs munkahelyet. Jelentkezés: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A magyar nők 71 százaléka nem választaná a műszaki-informatikai pályát egy felmérés szerint

A megkérdezett nők 71 százaléka nem tervezi, hogy műszaki, technológiai vagy informatikai pályán dolgozzon, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék - közölte a CETIN Hungary friss országos kutatása alapján, amiből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával a magyarok nagy része még csak most ismerkedik.

Szalmából készíthető szigetelőelemeket fejlesztett egy magyar vállalkozás

Innovációs támogatással, építőipari hasznosításra alkalmas, szalmából készíthető szigetelőelemeket fejlesztett az SSH-System Kft.

Továbbra is dübörög a használtautó-piac: 9 hónap, 700 ezer adásvétel

A magyar használtautó-piac 2025 első kilenc hónapjában továbbra is...

Több, mint Otthon Start – új fejezet nyílhat a magyar lakáspiacon

Fotó: facebook/Panyi Miklós Világviszonylatban is kiemelkedő projektek jöhetnek létre Magyarországon,...
Hirdetés

Hírek

A globális PC-piac 6,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

Az asztali számítógépek, notebookok és munkaállomások teljes kiszállítása éves összevetésben 6,8 százalékkal, 72,4 millióra nőtt az idei harmadik negyedévében - áll a Canalys szingapúri elemző cég honlapján.

Példátlan biztonsági művelet készül Budapesten Trump és Putyin csúcsa előtt

Vadászgépek és zavaróberendezések biztosíthatják a budapesti találkozót. Példátlan biztonsági művelet készül Budapesten Trump és Putyin csúcsa előtt

Szünidei kalandok Pécsett – különleges programok az őszi szünetre

Az őszi szünetben a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Cella Septichora Látogatóközpont változatos programokkal várja a 8–12 éves gyerekeket. A szülők fellélegezhetnek: a napközis jellegű foglalkozások egész napos élményt és felügyeletet biztosítanak, a rövidebb programok pedig családi kirándulások részeként is remek választások.

Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az átlagbérből?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel publikált adatai szerint idén augusztusban bruttó 683 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 472 600 volt.

Céges AI, magán előfizetésből: sokszor a dolgozók állják a költséget

A cégek 70%-a támogatja az AI-t, de 66%-uk nem képzi a dolgozóit

Megállapodás született a kilencedik amerikai beruházásról Donald Trump hivatalba lépése óta

Megállapodás született arról, hogy a Citibank folytatja magyarországi tevékenységének bővítését, így ez immár a kilencedik amerikai beruházás Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta.

A bruttó átlagkereset 683 300 forint volt, 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

2025 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300, a nettó átlagkereset 472 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 9,2, a reálkereset pedig 4,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Újraindult a kereskedés a Pensum Group részvényeivel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyása után csütörtökön újraindult a kereskedés a Pensum Group Nyrt. részvényeivel.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.