Berlin 9 milliárd eurót különített el a hidrogén energetikai használatának kutatására és fejlesztésére. Párizs 7 milliárdot. Róma csatlakozna az együttműködéshez. Fél millió új munkahelyet remélnek.
“Zöld arany”
A német és a francia kormány meggyőződése, hogy megtalálták a ’zöld aranyat’. Berlin után Párizs programot jelentett be és pénzt különített el a költségvetésben a hidrogén energetikai felhasználásnak kutatása. Cél a szélesebb körű bevetése az ipar és a háztartások energiaellátásosban és az elektromos közlekedési eszközök meghajtásában.
„Az együttműködést európai szintre akarjuk emelni” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter német kollégájával, Peter Altmaierrel tartott sajtótájékoztatón. Le Maire szerint, ha az olcsó hidrogén nagyobb szerepet kap az ipar energiaellátásában, olcsóbb lesz a termelés és nemzetközi versenyelőnyhöz jutnak az európai vállalatok. A két főváros programja 2030-ig fut. Az első 2 milliárd euró már az idén rendelkezésekre áll. Rögtön lehet pályázni.
Hatalmas összegek. A francia gazdasági miniszter mégis finanszírozhatónak tartja a programokat: „Nem egyik napról a másikra kell forrást biztosítanunk. Tíz éves terveket tettünk le az asztalra.” A két miniszter az EU Covid-konjunktúracsomagját is be akarja vonni a finanszírozásba.
Az olaszokat nem kell meggyőzni
Róma érdeklődése különösen az után nőtt meg, hogy egy olasz szakértői fórum becslése szerint a következő 30 évben 1.000-1.500 milliárd eurót termelhet és 350-550 ezer munkahelyet teremthet a hidrogén alapú energiatermelés. Feltéve, hogy Európa megőrzi know-how előnyét. Az olasz politika a klímacélok elérésében is nagy fantáziát lát a hidrogénben. Nem megalapozatlanul.
Egy olasz energiapolitikai agytröszt, a European House-Ambrosetti és az egyik legnagyobb olasz energetikai vállalat, a SNAM tanulmánya szerint, ha hidrogén aránya eléri a 23 százalékot az energiamixben, 28 százalékkal fog csökkenni Itália CO2 kibocsátása.
A hidrogén növekvő jelentőségét mutatja a szektor szereplői és uniós intézmények által létrehozott ’Európai Hidrogénszövetség’ (European Hydrogen Association, EHA). Az EHA-ban a terület legjelentősebb szereplőiként vezető szerepet játszik a három olasz energiaóriás, az ENI, az ENEL és a részben állami tulajdonú SNAM. Az EHA célja a kutatások és fejlesztések összehangolása, illetve közös lebonyolítása a költséghatékonyság és az időmegtakarítás jegyében.
A franciák, a németek és az olaszok geopolitikai jelentőséget is tulajdonít a hidrogénnek. Egyrészt függetlenítheti a kontinenst az elsősorban Ukrajnán keresztül érkező orosz gáztól. Másrészt még a napenergiához képest is vannak előnyei. Utóbbit ugyanis részben a politikailag bizonytalan észak-afrikai országokban létesítendő parkokból tervezik előállítani és tenger alatti vezetékeken Európába szállítani. Az első, már megépültek vezeték Szicíliánál éri el a kontinenst. Az infrastruktúra üzemeltetésében nagy szerepe van az olasz ENI-nek.
Brüsszelt is nyitott
Brüsszelben is nyitott fülekre talált a német-francia javaslat. A Bizottság maga is elfogadott már egy hidrogén-programot a ’Recovery Fund’ ’Horizont’ alapjának terhére. 2030-ig 120 milliár euró áll rendelkezésre! A EHA már említett olasz tagja, az ENEL a napokban jelentett be, hogy a ’Horizont’ alapból tervezi a dél-itáliai acélfeldolgozója energetikai átalakítását. A tarantói gyárban, Európa legnagyobb acélüzemében kizárólag zöld források, hidrogén és napenergia felhasználásával folyna a termelés.
Házi feladat a mérnököknek
A jövő energiájának első új bevetési területe a légiközlekedés lehet. A német és francia politikusok egy ’hidrogénnel meghajtott elektromos Airbus’ mihamarabbi kifejlesztését várják a páneurópai konszern mérnökeitől. Az elvárás már korábban felhangzott, amikor Berlin és Párizs sok milliárddal támogatta a koronavírus-válság miatt bajba került közös vállalatot. Az Airbus az új típussal stratégiai versenyelőnybe kerülni a polgári legiközlekedés leggyorsabban bővülő piacán, Ázsiában egyetlen versenytársával, az amerikai Boeinggel szemben.
A magángazdaságot is érdekli
A Peugeot-Citroën konszern (PSA) a minap jelentett be közös vállalat alapítását a francia Totallal, a világ negyedik legnagyobb energiavállalatával. Az Automotive Cells Company (Acc) 2023 gyárat nyit a francia Douvrinben és a német Kaiserslauternben. Hidrogénüzemű közlekedési eszközök töltéséhez fognak egységeket építeni. A két vállalatóriás reményei szerint ezen a területen meg tudják előzni a más alternatív meghajtású közlekedési eszközök fejlesztésében jóval előrébb járó japánokat, koreaiakat és kínaiakat.
|
Nincs rózsa tövis nélkül
A francia hidrogén előállítás szépséghibája, hogy a szükséges energia atomerőművekből fog jönni – hívják fel a figyelmet környeztetendő civilek. Ezt a kormány sem tagadja. Le Maire gyakran nem is megújuló, hanem „szénmentes energiaforrásról” beszél.
Németországban már most megújuló forrásokból fedezik az energiaszükséglet 42 százalékát. Ezért nem illuzórikus abból kiindulni, hogy a hidrogénelőállítást középtávon megoldható lesz zöld forrásból.
