Agrár

A magyar agrárszektor élen jár az innováció és digitalizáció terén, hiszen az adatvezérelt termelés, a precíziós gazdálkodás, a robotika és az időjárásálló termelés ma már a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szerves részét képezi – hangsúlyozta Ökrös Oszkár helyettes államtitkár a budapesti nemzetközi Tudományos és Innovációs Héten.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.

A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpontban tartott projektnyitó eseményen, Fonyódon.  A fejlesztés célja, hogy az Ordacsehi-berek, a Balaton délnyugati térségének egyedülálló, titokzatos mocsárvilága megőrizze természeti értékeit, valamint a szemléletformálás és környezeti-nevelés magasabb színvonalú legyen és a kor követelményeinek megfeleljen

A kormány célja, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket biztosítson a tanyán élők számára, amelyek hozzájárulnak az élhető környezet fenntartásához, a korszerű infrastruktúra kiépítéséhez, valamint a lakhatási körülmények javításához. Ezért az Agrárminisztérium uniós társfinanszírozással 15 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel támogatja a tanyák fejlesztését. A támogatási kérelmek benyújtására 2025. szeptember 4-től van lehetőség.

A juhtartás a legfenntarthatóbb állattenyésztési ágazatok közé tartozik, a szektor stabilitását a jelentős mértékű export biztosítja, ugyanis a magyar juh- és bárányhús egyre ismertebb és keresettebb a nemzetközi piacon. Fontos, hogy a fogyasztók a hazai bárányhús vásárlásával nem csupán egészséges és kiváló minőségű fehérjeforráshoz juthatnak, de a magyar állattartókat is segíthetik – jelentette ki Tarpataki Tamás a Juh- és bárányhúsfogyasztást népszerűsítő spanyol–magyar nyitórendezvényen, Budapesten.

Nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják.

A díszkertészek munkájukkal élhetőbbé, szebbé és jobbá teszik világunkat, az ágazat szereplői ezért is számíthatnak a kormány támogatására.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

A természetvédelem nem örökölhető, tenni kell érte, hogy az emberek felismerjék, ezért is példaértékű Kecskeméti TV és a Pannon TV természetvédelmi célú magazinsorozata, amely az elmúlt másfél évben több mint 80 millió forint európai uniós támogatással valósulhatott meg az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként.

A föld ezer esztendeje megtart minket, hazát és életet ad, ezért az államalapítás ünnepe és az új kenyér megszegése a magyarság megmaradásának jelképe - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartott kitüntetési ünnepségen, hétfőn, a Pesti Vigadóban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladataként országszerte pályaorientációs tájékoztató napokat szervez az agrárszakképzés, az agrárszakmák és -intézmények népszerűsítése céljából. A programsorozat elsősorban a szülőknek, valamint az érdeklődő pedagógusoknak (osztályfőnököknek, pályaorientációs kollégáknak) szól.

Az ország északi részében kifejezetten jó csemegekukorica-terméseredmény várható, míg délebbre nem ennyire jó a helyzet. Az itthon megtermelt csemegekukorica jelentős részét a konzervipar dolgozza fel, de a fogyasztók körében rendkívül népszerű a friss, csöves kukorica is. A frisspiacra szánt terméket elsősorban kistermelők állítják elő, a különböző termesztési módszerek alkalmazásának, illetve az ütemezett vetésnek köszönhetően május végétől október elejéig elérhető a magyar csemegekukorica a boltokban, piacokon.

Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben, érdemi mennyiséget csak a közép- vagy késői érésű fajtákról tudtak betakarítani a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az alacsony termés ellenére jelentős kereslet alakult ki a nemzetközi piacon a magyar meggy iránt, ami az árakat is extrém módon felfelé hajtotta.

A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös és fényszegény májusi időjárás miatt, az első kötések jórészt ki is maradtak. A tavaszi időjárás, különösen az április 07-08-ai fagyok az ültetési terveket teljesen felborították, mert a március végén, április elején kiültetett palánták megfagytak.

Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók az erdők ökológiai vízpótlásában

Miközben az Európai Bizottság nyár eleji előrejelzése kedvező terméshozamokat jelzett előre a kontinens számos országában, Magyarországon súlyosbodó aszályhelyzettel kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A Dunántúltól a...

A magyar mezőgazdaság generációs megújítása a hazai agrárium jövője és hazánk élelmiszer-önellátásának jövőbeli biztosítása szempontjából is rendkívül fontos. Az Agrárminisztérium emiatt kiemelt ügynek tekinti a magyar gazdatársadalom fiatalításának ösztönzését, így ezen cél elérését a támogatási rendszer több eleme is segíti. Ezek közül az egyik, a 10 milliárd forintos keretösszeggel most megjelent, vissza nem térítendő támogatást kínáló, „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című felhívás is.

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jó gyakorlatát bemutató pályázataik alapján 2025-ben hat állami és két magán erdőgazdálkodó nyerte el a WWF Magyarország „Klímabarát erdőgazdálkodó” díját.

A fenntartható vadgazdálkodás napjainkban alapvető elvárás, amelyhez magas színvonalú képzés és modern oktatási intézmények szükségesek.