Világszerte egyre több növényvédőszert alkalmaznak. Sokat tilt az EU. Amerikában és Kínában szinte mindegyik megengedett. Nem tilos azoknak az agrártermékeknek az európai importja sem, amelyek termesztéséhez nálunk tiltott, veszélyesként nyilvánított szereket használtak. Az importált takarmányok a legveszélyesebbek.
Növekvő amerikai és kínai felhasználás
1990 óta világviszonylatban megduplázódott a mezőgazdaságban felhasznált permetszerek mennyisége. Napjainkra évi 4,1 millió tonnát használ fel az agrárium. Ez csak a hatóanyag súlya, a permetező szerek kereskedelmi mennyisége ennek sokszorosa.
Az EU-ban 30 éve stagnál a felhasznált mennyiség. Más kontinenseken viszont nő a kemikáliák ‘népszerűsége’, mert egyre hatékonyabbak és használatuk is egyszerűsödik. Az EU-ban 2019-ben 368 ezer tonnányi permetszer hatóanyagot spricceltek szét. Az amerikai és az ázsiai térségben felhasznált kemikáliák mennyisége ennek többszöröse: Argentínában 173, Brazíliában 377, az USA-ban 408 ezer tonna. Mindenkin túltesz Kína: 1,7 millió tonna permetszer hatóanyagot szórták a terményekre, tehát a világ felhasználásának közel harmadát egyetlen év alatt! A négy felsorolt ország adja a világfelhasználás 70 százalékát.
Minden mindennel összefügg
A géntechnológiával módosított szervezetek elősegítik a növényvédő szerek használatát, és nem meglepő: a legnagyobb GMO-vetőmag-eladók maguk a peszticid-vállalatok. (panna.org)
A nagymennyiségű permetszer felhasználás a globálisan növekvő húsfogyasztással függ össze. Az állatoknak takarmány kell, így növekszik a proteindús szója és kukorica iránti igényt. Ezek legfontosabb termelője és exportőrre Argentína, Brazília és az USA, ahol a permetszerekből különösen sokat használnak fel. A három ország Kína után a legnagyobb ‘növényvédő’.
A hatalmas igény miatt monokultúrában termesztik a takarmányokat. Ezért különösen ki vannak téve a kártevőknek, amelyek ellen kemikáliákkal a legkönnyebb védekezni. Brazíliában például a permetszerek 52 százalékát a szójaföldeken használják fel. Dél-Amerikai legnagyobb országában ’90 óta meghatszorozódott a szójatermelés, a felhasznált permetszer mennyisége még nagyobb mértékben, kilencszeresére nőtt.
Szakértők a monokultúra mellett a génmódosított takarmánynövényeket okolják a kemikáliák a drasztikusan növekvő felhasználásáért. A legelterjedtebb génmódosított szójafajta ellenálló a gyomirtószerrel, a glifozáttal szemben. Ezért a szójacserjéket már a növekedési időszakban a vitatott permetező szerrel fújják le. Így a legegyszerűbb megakadályozni, hogy a szójaföldeken más növények is kibújjanak a földből. Azonban minél több glifozátot vetnek be, annál ellenállóbbak lesznek a vegyszerrel szemben a gazok, ezért egyre többre lesz szükség a hatékonysághoz. Ördögi kör áll elő.
Veszélyben az egészségünk?!
A fokozódó permetszer felhasználás haszonélvezői a kémiai globális konszernek. Az öt legnagyobb – a svájci székhelyű Syngenta, a német Bayer és BSAF, az amerikai Corteva és FMS – tartja kezében a világpiac 70 százalékát! A legnagyobb, a Syngenta önmaga ellenőrzi a világpiac negyedét. Az öt cég tőzsdei értéke 60 milliárd dollár.
Rengeteg terméket kínálnak. A leghatékonyabbak, a legegyszerűbben felhasználhatók, és ezért Amerikában a legnépszerűbbek egyben a legveszélyesebbek is. A témára specializálódott civil szervezet, a Pesticide Action Network (PAN) becslése szerint 35 százalékuk az emberi egészségre különösen veszélyes. Az PAN nemzeti hatóságok és nemzetközi szervezetek, így az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vizsgálataira alapozza a megállapítását. A szója és kukoricaföldeken felhasznált kemikáliák fele az emberi egészségre különösen veszélyesek közé tartozik. A legnagyobb szójatermesztő országban, Brazíliában ezek teszik ki a szójaföldeken bevetett kemikáliák kétharmadát!
Otthon tilos, exportra jó lesz
A legnépszerűbb veszélyes vegyszerek közé tartozik a glifozát. A kemikália legnagyobb elállítójává a német Bayer vált, miután felvásárolta az addig piacvezető amerikai Monsanto konszernt. A Bayer az utóbbi években számos kisebb kémiai vállalatnak értékesítette a licenszét. Csak Brazíliában 50 cég kínál 246 glifozát alapú készítményt. Ez azért nagy probléma, mert a glifozátot számos tanulmány erősen rákkeltőnek tartja. Az EU-ban hosszú vita után mégsem tiltották meg a használatát.
Jellemző, hogy a konszernek székhelyén felhasználási tilalom alatt álló szereket odahaza gyártják, majd exportálják.
Népszerű és veszélyes készítmény a Paraquat is. Az 1955-ben kifejlesztetett növényvédő már 50 országban szerepel tiltólistán. 2020 óta Brazíliában és Kínában sem szabad használni, pedig 2019-ben még mindkét országban nagy mennyiségben szórták a földekre. Hiába a tilalmak és a súlyos egészségkárosító hatásról szóló hatósági és civil állásfoglalások, a kémiai konszernek továbbra is árulják azoknak az országoknak a Paraquatot, ahol még nem tilos a bevetése.
A svájci, német és amerikai konszernek előszeretettel értékesítik külföldön azokat a termékeiket is, amelyek odahaza tiltólistán szerepelnek. Az ezekkel permetezett agrártermékek – a génmódosított takarmányok – exportja is sokszor megengedett. És “természetesen” közvetve a levágott állatnak adott takarmányon keresztül az Európában kisütött vasárnapi ebédben is jelen lehet a súlyosan egészségkárosító, tiltott szerek valamelyike.
Jellemző, hogy a konszernek székhelyén felhasználási tilalom alatt álló szereket odahaza gyártják, majd exportálják. Ez a morálisan megkérdőjelezhető kereskedelem Amerikában tovább nőhet a Mercosur-egyezménnyel. A Dél–amerikai Közös Piac, a Mercosur által elfogadott új kereskedelmi szerződés az év elejétől jelentősen csökkentette a vegyi termékek, így a permetszereket terhelő vámokat is.
Európában ellenkező folyamat látszik. Az EU megtiltaná az olyan vegyszerek exportját és gyártását is, amelyek felhasználása tilos a kontinensen. Svájcban az év elején már hatályba lépett egy ilyen tartalmú jogszabály, Franciaországban pedig 2022 elejére várják a megalkotását.
