A Brexit nem csak az EU és Nagy-Britannia közötti járatokat érinti. A legnagyobb európai fapadosok léte is veszélyben van. Mindenki a kiskapukat keresi. Senki nem tudja, ki szállhat fel március 30-án reggel.
Veszélyben a Róma-Budapest járat
Nagy-Britannia rendezetlen kilépése az EU-ból káoszt okozhat az egész európai légközlekedésben. Meglepő, de legkevésbé azoknak kell aggódniuk, akiknek a British Airways londoni gépére van foglalásuk. A légiközlekedési szakmának elsősorban azok a járatok okoznak fejtörést, amelyek be sem repülnek a brit légtérbe. Így kérdés, hogy március 30-án, a Brexitet követő reggelen felemelkedik-e Budapestről a Ryanair római járata.
A többségében brit tulajdonban álló, illetve a szigetországi székhelyű légitársaságok a Brexit pillanatában elvesztik európai repülési jogukat!
Az EU a kilencvenes évek elején liberalizálta a kontinens légiközlekedését. A közösségen belüli célpontok között a tagállami felségjelzésű gépek szabadon repülhetnek. Ilyet azok a légitársaságok festhetnek fel, amelyek székhelye az EU-ban van és többségi tulajdonosuk európai cég vagy polgár. Más társasságok nem repülhetnek uniós repterek között. Az EU-n kívülről érkező gépek pedig csak leszállási jog, angolul slot birtokában landolhatnak.
A slot, a légiközlekedés legfontosabb fogalma
A slot egy időintervallum, amelyben az ezt birtokló légitársaság egy adott repülőtéren le-, illetve felszállhat. Mennyiségét a reptér kapacitása határozza meg. A slot értéke a légikikötő jelentőségétől és az intervallum időpontjától függ. Egy reggeli frankfurti leszállási jog komoly vagyon. A slot adás-vétel tárgya. A repterek viszik a piacra. Az uniós légitársaság szabadon megszerezhetik és korlátlan ideig megtarthatják. Az EU-n kívüliek csak a felségjelzésük szerinti államtól juthatnak hozzá, aki a tagállammal kötött szerződéssel kapja ezt meg, viszonossági alapon.
A British Airways-t nem érinti a Brexit. Brüsszel és London a legrosszabbtól tartva már tavaly megállapodást kötött, megakadályozandó, hogy az EU és Nagy-Britannia között leálljon a légiközlekedés. Kölcsönösen leszállási jogot biztosítottak a brit és a tagállami nemzeti légitársaságoknak, illetve a tagállamok által kiválasztott cégeknek. Ez nálunk a Malév csődje óta tipikusan a Wizz Air. Ezért tud például – a Ryanair-el ellentétben – egy orosz-magyar kormányközi megállapodás alapján Budapest-Moszkva járatot is üzemeltetni.
EasyJet, Ryanair: A lét a tét!
Gondban a brit többségi tulajdonú fapados- és chartertársaságok vannak. Többek között az EasyJet, a Ryanair, a Condor és a FlyTUI, tehát a kontinens legjelentősebb fapados- és chartertársaságai. Nagy-Britanniából nem repülhetnek be az EU-ba, mert a Brüsszel-London-szerződés szerint az európai slotok a British Airway-t illetik. Ráadásul nem köthetnek össze Unión belüli célpontok se, mert tagállamon kívüli a többségi tulajdonos.
Az érintett cégeknek a Brexit a gazdasági ellehetetlenülést jelentené, mert a legtöbb járatukat uniós repterek között üzemeltetik. Nem csoda, hogy igyekeznek kiskapukat keresni.
A szükség kreatívvá tesz
A Ryanair annak ellenére, hogy tavaly több lépcsőben vásárolt saját részvényeiből legutóbb decemberben egy 750 millió eurós csomagot, 54%-a továbbra is brit tulajdonban áll. A cég vezetője, Michael O’Leary azonban nyugtatja az utasokat és a sajtót: Megállapodott a brit befektetőkkel. Rendezetlen Brexit esetén, a kilépés napján átadnak annyi részvényt, hogy ír kézbe kerüljön a cég többsége.
Az EasyJet, amelynek legnagyobb tulajdonosa egy londoni görög milliárdos, Stelios Haji-Ioannou, társaságot alapított Ausztriában és ehhez szervezte ki az összes uniós járatást. A megoldás azonban vitatott, hisz csak a struktúra alakult át, a tulajdonos végső soron ugyan az maradt.
A világ legnagyobb turisztikai cége, a brit Thomas Cook tulajdonában álló Condor még nem talált megoldás. A többségében német utazási irodáknak dolgozó chartertársaság reménykedik, hogy No-Deal-Brexit esetén is tovább repülhet: „Az EU a britekkel kötött megállapodással kifejezte, hogy nem akar nehézségeket az európai légiközlekedésben, ezért hisszük, hogy Brüsszel, London és Berlin megoldást fog találni” – mondja a szóvivő.
A legnagyobb német idegenforgalmi vállalat, a TUI nevét viselő chartercégének, a FlyTUI-nak valójában brit-orosz hátterű többségi tulajdonosa van. Ezért bizonytalan a járatok jövője. A Condorhoz hasonlóan reménykednek, hogy az utolsó pillanatban lesz megoldás.
Érintett a spanyol nemzeti légitársaság, a British Airways tulajdonában álló Iberia is. Az európai légipiacról való kiszorulást elkerülendő a britek tavaly 49,9%-ra csökkentették a részesedésüket.
London-New Yorkba járat se lesz?
A brit társaságok Európán kívüli desztinációit is érinti a Brexit. Az EU az elmúlt években több állammal, így az USA-val és Svájccal is Open-Sky megállapodást kötött. Ez a szerződő ország és az EU között kölcsönösen liberalizálja a légiközlekedést.
Viszont az európai gépeknek, így a briteknek is csak ezeken a megállapodáson keresztül van spotjuk az USA-ba és Svájca. Az EU elhagyásával Nagy-Britannia az Open-Sky megállapodásokból is kiesik. London már cselekedett. Tavaly év végén kormányközi szerződést kötött a két országgal, így március 30-án is lehet majd repülni Londonból New Yorkba és Zürichbe.
Kiskapuk és megoldások tehát vannak. Ennek ellenére nagy a bizonytalanság. Március 30-án reggel sok britet, illetve európait érhet kellemetlen meglepetés a repülőtereken.