Ha szójáról beszélünk, nagy valószínűséggel génmódosított terményről folyik a diskurzus. Márpedig nem kis mennyiségről van szó. A mezőgazdasági termények harmada a takarmánynövény, a legelterjedtebb a szója. Élelmiszert és üzemanyagot is előállítanak belőle, valamint ipari termékek alapanyagoként is szolgál. A génmódosított fajták aránya 90 százalék felett van. A világ növekvő szójaéhsége miatt Brazíliában 15 év alatt 220 ezer négyzetkilométer őserdőből és szavannából lett termőterület.
Több húshoz több takarmány kell
A húsfogyasztás évtizedek óta tartó növekedésével párhuzamosan a termőföldek egyre nagyobb részén folyik takarmánytermesztés. Az ipari állattartásban a proteingazdag szója a legelterjedtebb alapanyag. 2001 óta ötszörösére nőtt a kereskedelmi forgalma. Takarmány mellett élelmiszert és üzemanyagot is elállítanak belőle, ipari termékek alapanyagoként szolgál. A szójatermés 40-40 százalékából élelmiszer és takarmány lesz. 20 százalékot az ipar használ fel, illetve üzemanyagot állítanak elő belőle.
A legtöbbet, 133 millió tonnát Braziliában termelnek. Az USA 117 tonnával a második, Argentína évi 53 tonnával a harmadik. A három ország adja a globális szójaexport 90 százalékát! Mindháromban folyamatosan növekszik a termőterülete és a génmódosított (GMO) fajták aránya. Brazíliában a megtermelt mennyiség 97 százaléka génmódosított, az USA-ban 94 százaléka. Így természetesen az exportra termelt szója is GMO termesztésű. Így az Európai Unióba a GMO tilalom ellenére ömlik a brazil és az amerikai GMO takarmány.
A Kína étvágya csillapíthatatlan
Kína messze a világ legnagyobb hústermelős és húsfogyasztó országa. Ennek megfelelően nagy az igénye takarmányokra. A világ legnépesebb országa évek óta a legjelentősebb szójaimportőr. 2019-ben 74 millió tonnát vásárolt, a globális export kétharmadát. A második legnagyobb vásárló messze lemaradva az EU volt 13 millió tonnával.
Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború jelentősen átalakította a nemzetközi szójapiacot. 2020-ban Brazíliának 37 százalékkal több szóját sikerült értékesítnie kínai vevőknek, mint egy évvel korábban.
A szójatermelés ABC-je
A világkereskedelmet négy konszern dominálja: az amerikai Archer Daniels Midland, a brit Bunge, szintén amerikai Cargill és a holland Louis Dreyfus Company. A kezdőbetűik alapján ABCD-konszern néven ismert vállalatok exportálták 2019-ben a legnagyobb termelő ország, Brazília szójatermelésének 46 százalékát. A legnagyobb helyi vállalatnak, az Amagginak csak 9 százalék jutott a szójatortából.
A szójából takarmányt előállító konszernek rengeteget invesztáltak a szállítási infrastruktúrába: kikötőket és logisztikai központokat építenek, szállítóhajókat vásároltak.
A brazilok mindenhol szóját termesztenének
A piaci igény és a megtermelt mennyiség dinamikus növekedése miatt folyamatosan nő a szójaföldek kiterjedése: az elmúlt 20 évben 77-ről 125 millió hektárra. Ezzel a legelőterület után a szójaföldek váltak az erdőírtások második legfontosabb okává. Különösen Brazíliában és Argentínában ölt egyre aggasztóbb mértéket a korábban természetes területek művelés alá vonása.
2006 és 2019 között Brazíliában 220 ezer négyzetkilométer őserdőből és szavannából lett mezőgazdasági termőterület. Ez két és fél magyarországnyi területet jelent! 90 százalékából legelő, 10 százalékából szójaföld lett. A betelepített egykori szavannákat kizárólag szójatermesztésre használják. Ennek oka, hogy egy nemzetközi egyezmény tiltja a 2008 után kiirtott őserdők helyén termelt szója kereskedelmét. Ez az úgynevezett ’Amazonas-moratórium’. Az egyezmény viszont nem vonatkozik a dél-kelet-brazíliai Cerrado-szavannára. A természeti terület az Amazonas-őserdőnél kevésbé ismert, de környezet- és klímvédelmi szempontból legalább annyira fontos.
Civil és nemzetközi szervezetek követelése ellenére az ABCD-konszernek évek óta sikeresen akadályozzák meg a kereskedelmi tilalom kiterjesztését a 2 millió négyzetkilométeres Cerrado helyén termelt szója kereskedelmére. A környezetvédők legalább ekkora problémának tartják, hogy az ’Amazonas-moratórium’ is csak azt akadályozza meg, hogy az esőerdőből közvetlenül szójaföld legyen. Ha azonban olyan egykori természetes területre telepítik a szóját, ahol az erdőírtás után először mást termesztettek, nem érvényesül a szója kereskedelmére vonatkozó tilalom.
Szándékos erdőtüzek?!
A brazil farmerek a kevés előírást is kijátszák a szója termőterületének növelése érdekében. Civilek az ő számlájukra írják a 2019-2020-ban feltűnően gyakran pusztító erdőtüzeket. Légifelvételeken jól látható, hogy leginkább a szójaföldekkel szomszédos erdők égtek le. A környezetvédők nagy szerepet tulajdonítanak a hatóságok tétlenségének és az általános politikai klímának is a tüzek elszaporodásában. Utóbbi miatt a környezetvédelmi előírásokat lazító és a mezőgazdasági termelést a természetvédelemnél fontosabbnak tartó brazil elnököt, Jair Bolsonarót terheli a fő felelősség. Brazíliában még sosem pusztult el egyetlen év alatt annyi őserdő és szavanna, mint 2019-ben!
A húsevő európaiak közvetett felelőssége
GMO-mentes takarmányozás megteremtését tervezi a magyar agrárminisztérium. A tárca célja, hogy a GMO-szója-behozatalt hazai termesztésű takarmánynövényekkel váltsa ki.
A világ talán legelismertebb tudományos magazinja, a Science elemzése szerint az EU-ba kerülő import szója 20 százaléka őserdőből vagy szavannából lett területen terem. Erre hivatkozva a magazin közvetlen összefüggést állapított meg a világon a legmagasabbak közé tartozó európai húsfogyasztás és a brazíliai őserdők pusztulása között.
Az 1880 óta megjelenő Science arra is felhívja a figyelmet, hogy az őserdők és szavannák pusztulása rombolja a klímát, valamint az állat- és növényvilág gazdagságának csökkenéséhez vezet. Ezen túlmenően társadalmi konfliktusokat is okoz: az őslakók otthonaik elhagyására kényszerülnek, szervezett bűnözői csoportok a konszernek megbízásából erőszakot alkalmaznak a természetpusztítás ellen fellépő őslakosok és civilek ellen. Az 1993-ban alapított brit szervezet, a Global Witness riportja szerint 2019-ben Brazíliában 24 környezetvédő aktivistát öltek meg, 90 százalékukat az Amazonas-vidékén.
