infláció

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007 júniusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A Kopint-Tárki mérsékelten, 1 százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra. Az infláció mértéke várhatóan 8,7 százalék lesz 2022-ben, felfelé mutató kockázatokkal - közölte Palócz Éva vezérigazgató, aki a legfőbb veszélynek a gyorsuló inflációt nevezte.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

A háború miatti szankciók negatív hatásokat fejtenek ki mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra, ugyanakkor a tavalyi, több mint 7 százalékos gyarapodás után az idén is 3-4 százalékkal bővülhet a hazai GDP - mondta a pénzügyminiszter egy interjúban.

A GKI tavaly decemberben 4,5-5 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsített 2022-re. Ezt most jelentősen, 2,5-3 százalékosra csökkentette, ugyanakkor az unió átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést vár.

A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások az orosz-ukrán háború, a járvány hatásai, az uniós források körüli viták, az illegális migráció és a demográfiai problémák - mondta a pénzügyminiszter egy budapesti konferencián.

Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot. Ez "komoly revíziónak" számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője.

Londoni pénzügyi elemzők értékelései szerint a Magyar Nemzeti Bank a márciusi kamatdöntő ülésen világossá tette, hogy monetáris politikáját továbbra is az infláció megfékezésére összpontosítja, ezért az alapkamatot 8 százalékig is emelheti az idén.

Folytatódó szigorításra és a kamatemelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatására van szükség. Rövid távon a háború, középtávon pedig az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Felborította a koronavírus-járványból lassú kilábalásban lévő globális gazdasági folyamatokat az orosz-ukrán válság, ennek eredményeként teljesen át kell írni a korábbi előrejelzéseket és várakozásokat - áll a Coface hitelbiztosító legújabb elemzésében, amely szerint jelentősen nőttek a kockázatok a világgazdaságban.

Az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában - jelentette ki Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

A nemzetközi nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan és széles termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban - állapította meg a februári inflációs mutatókat értékelve a Magyar Nemzeti Bank.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Utoljára 2007 augusztusában volt ilyen magas az infláció - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A cégek közel háromnegyede, 72 százaléka véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben Az áremelésre készülők aránya az átlagosnál is magasabb a 20-49 fős cégek körében (84 százalék), a kereskedelmi vállalatok között (82 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásoknál (80 százalék) - közölte felmérése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

A forint és régiós társainak árfolyamát viselte meg a leginkább az Ukrajna ellen indított orosz támadás a közvetlenül érintettek után, ezért az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatának emelésére számít csütörtökön a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A januári emelkedés után februárban hibahatáron belül, de csökkent a GKI konjunktúraindexe, amely a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A mutató az előző havi 0,1 pontról mínusz 0,5 pontra változott - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Mind a háztartások, mind a vállalkozások körében javult a konjunktúraérzet: a lakosságnál mínusz 2,2-ről mínusz 1,9-re, a vállalkozásoknál mínusz 0,1-ről plusz 0,5-re emelkedett. A céges index 2020 februárja óta először vett fel pozitív értéket, ezzel visszatért a válság előtti szintjére - közölte a Századvég februári felmérése alapján.

Az idei évben a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak gazdasági elemzők, akik szerint a növekvő bérköltségek áremelésre késztetik a vállalkozásokat, amit a jelentős költségvetési kifizetésekkel támogatott fogyasztók el is fogadnak, vagyis fennáll a klasszikus ár-bér spirál veszélye. Ez pedig a fiskális és a monetáris politika szigorítását követeli ki a szakértők szerint.

A határozott, további szigorításban egyhangúlag egyetért a monetáris tanács, miután a helyzet nem lett egyszerűbb, és a kilátások sem lettek tisztábbak februárra az előző kamatdöntés óta - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedése nyomán januárban az infláció 0,5 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest - állapította meg a januári inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank.