Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata az, hogy a gazdasági kihívásokból lehetőségeket teremtsen a vállalkozók számára - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján hétfőn, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

Az állattenyésztési ágazatban tevékenykedők munkájának elismerését és megbecsülését szem előtt tartó új megközelítést és intézkedéseket sürget az EU élelmiszer-politikájában az állattenyésztési és az állatitermék-előállítási láncban működő 125 hasonló gondolkodású európai szervezet.

A horvátországi Karancson tartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően az energiaügyi miniszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, március 1-jei kezdettel.

A részletes folyamatábra és tájékoztató könnyen érthető módon mutatja be a gazdaságátadáshoz szükséges legfontosabb lépéseket és határidőket.

A PREGA konferencia és kiállítás évek óta a leghasznosabb agrárdigitalizációs szakmai fóruma az agrárium világának.

Bár drasztikus alapanyag áremelkedés nem volt az idei évben, a folyamatosan emelkedő bolti árak miatt a fogyasztói kereslet visszaesett.

Egyre többen keresik a könnyedebb, gyümölcsösebb ízeket, ezért egyre nő a rozé pezsgők iránti kereslet.

A hagyományos ízesítéstől a különleges gyümölcsök és fűszerek felhasználásával készült szaloncukrokig, idén is rendkívül széles termékpalettából választhatnak a fogyasztók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint a legújabb trend a csípős és az édes ízek kombinációja, mennyiségben azonban így is a zselés szaloncukorból fogy el a legtöbb.

A NAK és a FruitVeB közös körképe szerint Magyarországon évente 1600-1800 hektáron termelnek sütőtököt, mintegy 400-500 hektáron a Nagydobosi fajtával foglalkoznak a gazdálkodók

A csemegeszőlő iránti piaci kereslet is indokolja a hazai termesztés fejlesztését.

A léalma esetében az árak a korábbinál kedvezőbben alakulhatnak: jelenleg 75-80 Ft/kg a léalma nettó felvásárlási ára, ami a tavalyi ár közel duplája. Az étkezési alma esetében is 25-35%-os termelői ár növekedés várható.

A legnagyobb problémát jelenleg a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja szilva növekedését; egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg.

A kamara erdészeti szakértői nem végeznek szakirányítási feladatokat, nem vállalnak konkrét ügyintézést, nem vesznek részt terepi bejárásban.

Ezentúl bírsággal sújtható a késedelmes fizetés, valamint lehetővé válik annak a szereplőnek a foglalkozástól való eltiltása is, aki a termelőknek nem fizeti meg a termék árát.

Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe.

A legtöbb esetben a termelő sajnos valóban nem tudta teljesíteni az eredetileg vállalt gyakorlatot, erről pedig ellenőrzés keretében meggyőződött a Kincstár.

Messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni.

A korai fajták betakarításával, a szokásosnál mintegy két héttel korábban, május 15-20. között kezdődött meg az idei cseresznyeszezon.

Az egyik legismertebb margaringyártó legutóbbi reklámkampányában használt „*hagyjuk békén a teheneket”, illetve „skip the cow*” szlogenek, valamint a reklámban használt megjelenítés felveti a jogszabálysértés lehetőségét, de mindenképpen etikátlan.