Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A nagy áruházláncokban kapható márkák mellett erős a kereslet a jellemzően kis mennyiségben cukrászdákban vagy kézműves kisüzemekben készült termékek iránt is, amelyek jellemzően nem is kerülnek kiskereskedelmi forgalomba.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

Idén immár 6. alkalommal várja az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődő termelőket, feldolgozókat, kereskedőket, szolgáltatókat és természetesen a fogyasztókat a debreceni 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladataként országszerte pályaorientációs tájékoztató napokat szervez az agrárszakképzés, az agrárszakmák és -intézmények népszerűsítése céljából. A programsorozat elsősorban a szülőknek, valamint az érdeklődő pedagógusoknak (osztályfőnököknek, pályaorientációs kollégáknak) szól.

Több, mint 300 helyi termelői piac működik hazánkban, ahol a vásárlók közvetlenül a termelőtől juthatnak hozzá a kiváló minőségű, friss, szezonális hazai élelmiszerekhez. A termelői piacok a rövid ellátási lánc egyik legalapvetőbb szereplői, megkönnyítik a kistermelők által megtermelt alaptermékek, és az azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz, a csomagolásmentes termékekkel pedig hozzájárulnak az általános fenntarthatósági törekvésekhez.

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idén is tevékenyen közreműködtek az egységes kérelmek beadásában.

 A mesterséges intelligencia alapú rendszerek komoly áttörést hozhatnak a magyar agráriumban rejlő lehetőségek kihasználásában.

Ingyenes „Szakmakóstoló” pályaorientációs táborokat szervez országszerte 19 helyszínen az 5-6-7. osztályos általános iskolai tanulóknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata az, hogy a gazdasági kihívásokból lehetőségeket teremtsen a vállalkozók számára - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján hétfőn, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

Az állattenyésztési ágazatban tevékenykedők munkájának elismerését és megbecsülését szem előtt tartó új megközelítést és intézkedéseket sürget az EU élelmiszer-politikájában az állattenyésztési és az állatitermék-előállítási láncban működő 125 hasonló gondolkodású európai szervezet.

A horvátországi Karancson tartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően az energiaügyi miniszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, március 1-jei kezdettel.

A részletes folyamatábra és tájékoztató könnyen érthető módon mutatja be a gazdaságátadáshoz szükséges legfontosabb lépéseket és határidőket.

A PREGA konferencia és kiállítás évek óta a leghasznosabb agrárdigitalizációs szakmai fóruma az agrárium világának.

Bár drasztikus alapanyag áremelkedés nem volt az idei évben, a folyamatosan emelkedő bolti árak miatt a fogyasztói kereslet visszaesett.

Egyre többen keresik a könnyedebb, gyümölcsösebb ízeket, ezért egyre nő a rozé pezsgők iránti kereslet.

A hagyományos ízesítéstől a különleges gyümölcsök és fűszerek felhasználásával készült szaloncukrokig, idén is rendkívül széles termékpalettából választhatnak a fogyasztók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint a legújabb trend a csípős és az édes ízek kombinációja, mennyiségben azonban így is a zselés szaloncukorból fogy el a legtöbb.

A NAK és a FruitVeB közös körképe szerint Magyarországon évente 1600-1800 hektáron termelnek sütőtököt, mintegy 400-500 hektáron a Nagydobosi fajtával foglalkoznak a gazdálkodók

A csemegeszőlő iránti piaci kereslet is indokolja a hazai termesztés fejlesztését.