A keresleti oldalt tekintve biztatóak az építőipar kilátásai, az alapanyok drágulása és a szakemberhiány a kínálati oldalon okoz nagyobb fejtörést – kommentálták szakértők az építőipar májusi termeléséről kiadott KSH-adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban 18,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, és a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 2,3 százalékkal haladta meg az előző havit.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott: folytatódik a volatilitás a hazai építőipar havi teljesítményeiben, a rendelésállomány eközben pozitív képet mutat. Az építőipar idei legnagyobb kihívása immár láthatóan az alapanyagellátás és az áremelkedés, amit többek közt a nemzetközi ellátási láncok sérülése és az erős kereslet is hajt. Az iparági konjunktúrát az államilag támogatott lakásfelújítások, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendelések is táplálják.
Összességében az iparág kilátásai kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén. Jelenleg problémát a szakképzett munkaerő újra megjelenő hiánya okoz, ami további bérinflációhoz vezethet az iparágban. Az építőipari alapanyagok árának elszállásán és hiányán remélhetőleg segíthet az év második felétől tervezett exportkorlátozás és a hazai kitermelés felpörgetése – vélekedett az elemző.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bázishatás miatt megtévesztő lehet a 19 százalékot közelítő éves növekedési adat, mivel az ágazat teljesítménye tavaly pont májusban érte el a mélypontját. Építményfőcsoportonként eltérő folyamatok látszanak: az épületek építése már elérte a 2019-es csúcsot, míg a mélyépítő ágazat ettől még elmarad.
Földi Tibor, a lakóingatlan-fejlesztő Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítményének növekedése jelentős költségemelkedés mellett valósul meg, hiszen a tavalyi harmadik negyedévtől a legtöbb esetben kétszámjegyű, az acél esetében például 8 hónap alatt mintegy 80 százalékos drágulás következett be az alapanyagok világpiacán
Az intenzív alapanyagdrágulás egyik oka az, hogy a megszokottnál szűkebb kapacitásra zúdult rá a felgyülemlett kereslet. A költségoldalról jelentkező jelentős nyomás miatt elkerülhetetlen az új lakások további drágulása, ám tapasztalatai szerint a vevőkben ez a folyamat még nem tudatosodott. Földi Tibor hozzátette: a Magyarországon felhasznált építőanyagok jelentős része importból származik, ráadásul az építési telkek folyamatos drágulása is az újlakás-árak további emelkedésének irányába hat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a májusi növekedésnek köszönhetően már az éves mutató pluszba került, szemben a korábbi adattal, amely szerint az év első négy hónapjában még több mint 3 százalékos volt a visszaesés. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a 2015 havi átlagán alapuló fixbázisú mutató szerint az építőipari termelés volumene 20 százalékponttal elmarad a 2019 közepén elért csúcstól.
A K&H Bank szakértője szerint a kilátások jónak mondhatók, fontos kérdés viszont az, hogy a globálisan és Magyarországon is tapasztalható alapanyag- és építőanyag-drágulás mennyire fogja vissza majd az építési kedvet és a már megkezdett beruházások ütemét.
