2018-ban is rekordot döntött a Görögországba érkező turisták száma. A nagy turisztikai konszernek örülnek, jól keresnek az utakon. A helyi kisvállalkozók és az idegenforgalomban dolgozó görögök inkább az árnyoldalakat látják. Helyzetkép Rodoszról.
Káosz a reptéren
Rodosz egy a számos görög sziget közül, amely szinte kizárólag az idegenforgalomból él. A 150 ezres szigetre 2,5 millióan érkeznek évente. Többségük csomagban veszi meg az utazást, a szállás és az ellátást – a legjobb üzlet a nemzetközi utazási konszerneknek. Viszont akik így foglalnak, alig költenek helyben – panaszkodnak a helyiek. A tömegturizmus kárvallottjainak érzik magukat.
A sziget saját légikikötője a Diagoras, az ókori olimpiák egyik legendájának a nevét viseli. A repülőtér mégse mutat daliás képet: vezetékek lógnak a mennyezetről, a csomagkiadó szalagok többsége nem üzemel, fúrástól és kalapácsolástól visszhangzik a terminál. Ez a vendégek első és utolsó élménye a szigetről. A helyiek az üzemeltető Fraportot hibáztatják.
A frankfurti repülőtér üzemeltetője a világ számos légikikötőjét birtokolja. A 14 görögországi érdekeltsége között van a rodoszi reptér. A görög állam a nemzetközi hitelezők, illetve az EU nyomására privatizálta néhány éve. A német cég 1,2 milliárd eurót és felújítási ígéretet adott érte.
A munkát késve kezdték el, ezért a szezon végéig már biztos nem lesznek kész a felújítással. Ráadásul a modernizálás csak a külcsínnyire fog kiterjedni. A légiirányítóknak továbbra is az elöregedett technikával kell dolgozniuk. Ez a terület ugyanis továbbra is a notóriusan pénzhiánnyal küzdő görög államhoz tartozik. Ugyan európai forrásokból és a légitársaságok által fizetett légiközlekedési adóból lenne forrás a felújításra, az állam mégsem költ, ameddig nem feltétlenül muszáj. Kevés a légiirányító is. A többség a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérek és rossz munkakörülmények miatt elhagyta Görögországot.
A nemzetközi konszernek elégedettek
A legnagyobb német utazási iroda, a TUI heti 600 charterjáratot üzemeltet Görögországba. Ezzel a legnagyobb beutaztató. Tavaly 3 millió embert vitt a dél-kelet-mediterrán országba. Az utasok között minden generáció és társadalmi osztály képviselteti magát. Legtöbben a fiatal családosok vannak. A repülők mellett a TUI 17 tengeri körutakat lebonyolító hajója is rendszeresen kiköt Görögországban.
Rodosz a TUI egyik legfontosabb görögországi desztinációja. Az utazási konszern számos szállodát maga üzemeltet a szigeten. Idén 9 új hotelt nyitott Görögországban a német konszern. Ezzel 49-re nőtt a komplexumok száma.
Ezek közül az egyik a 5 csillagos ’Hotel Atlantica Imperial’. A regionális igazgató büszke az általa vezetett létesítményekre. Vangelis Vassiliou a negyvenes éveiben jár. A hotelkomplexum egyik étterme teraszáról mutatja be a félreeső öbölben fekvő luxushotelt a német közszolgálati rádió riporterének:
„A strandot közvetlenül egy erdős rész övezi. A fák természetes védelmet nyújtanak a napsugaraktól. Kicsit beljebb, az öböl emelkedő részén vannak az éttermek és az épületek a szobákkal, apartmanokkal. Így mindenhonnan rálátás nyílik a türkizkék tengerre. A panorámában gyönyörködve földi paradicsomban érezhetjük magunkat.”
Az ’Atlantica Imperial’ egy ’Adults-Only-Hotel’, tehát csak felnőtt látogatókat fogad. A nyugalomra vágyó vendégek, többségükben fiatal párok, nincsenek kitéve a gyerekzsivajnak.
A TUI olyan szállodákat sokaságát is üzemelteti, amelyek kifejezetten a gyerekes családok igényeihez igazodnak. A ’Family-Life-Hotel’ koncepciónak része például az egész napos animáció a kicsiknek.
A legjövedelmezőbb üzlet az utazásszervezőknek a nyaralást repülést, szállást és ellátást magában foglaló csomagban kínálni. A TUI ezen a területen kereste meg a tavalyi 18,5 milliárd eurós bevétele nagy részét.
A legtöbb turista brit. Őket követik a német nyelvű országokból és Skandinávióból érkezők. Az elmúlt években jelentősen nőtt a kelet-európai vendégek száma. „A többség a kiindulási országtól függetlenül a TUI szervezésében érkezik” – mondja büszkén az Kelet- és Észak-Görögországért felelős részleg vezetője, Barbara Kirchner a német közszolgálati rádiónak, a DLF-nek.
A nagy utazásszervezőnek jó üzlet a görögországi tömegturizmus. A helyi munkavállalók és vállalkozások szemszögéből nézve árnyaltabb a kép. Kirchner nem érti az elégedetlenséget: „Mi is azt szeretnénk, ha a külföldiek megismernék Görögország természeti és kulturális értékeit. Ráadásul a fakultatív kirándulások szervezése fontos üzleti szegmens a TUI-nak, amelyből a helyiek is komolyan profitálnak.” Kirchner elmondása szerint a programok szervezésénél nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható turizmus elveire, a környezetvédelemre és a helyi gazdaság támogatására. Azt is hozzáteszi, hogy a hotelek beszállítóinak nagy része görög vállalkozó.
A helyiek panasza – óvárosban és azon kívül
A rodosziaknak minderről más a véleménye. A többség közvetlenül, de közvetve a nem a turizmus területén dolgozó kisebbség is a külföldiekből él. Például egy zöldség- és gyümölcstermesztők is csak a turistáknak vagy a szállodáknak tudják eladni az árujukat.
Az all-inclusive hoteleket és a tengerjáró hajókat különösen kritizálják. Erről a DLF riportere a legautentikusabb forrásból értesül. Rodosz város történelmi központjában gasztronómiai vállalkozásokat üzemeltetőkkel beszélget. Az Égei-tenger szigeteinek egyik legszebb városa, az UNESCO-világörökség része. Az ókori görög, a középkori és az oszmán épített örökség egyvelege. A szűk utcákban alig lehet lépni bámészkodóktól. Az éttermek és kávézók mégis szinte üresek.
„Az all-inclusive szállodák és a tengerjáró hajók tönkre teszik az üzletet” – panaszkodik egy gyros büfé 43 éves tulajdonosa, Tzoulis Machramas.
„Nemrég kötött ki egy hatalmas tengerjáró, még sincs egyetlen vendégem se. Ha valaki bejön, csak egy salátát eszik. A vizet ingyen adom hozzá, hogy jobban meg tudják emészteni a hajón elfogyasztott bőséges büféreggelit vagy ebédet” – ironizál, de látszik rajta, hogy bosszús.
„Többen ülnek a vécémre, mint az asztalaimhoz” – folytatja hasonló stílusban. A főtéri csak egy Machramas négy imbisze közül.
Olcsó gyros – drága bérlet
A gyros pitában mindössze 3 euró. Mégsem megy az üzlet. Álmatlan éjszakái vannak, hogy a hónap végén ki tudja-e fizetni a bérleti díjakat, a béreket és az adót. A főtéri üzletnek csak a bérleti díja havi 2500 euró. A külvárosi büféje megy a legjobban, ahova elsősorban helyiek járnak. De ott is csökkent a bevétele. A gazdasági válság még mindig érezteti a hatásét. A helyieknek spórolniuk kell. „Örülök, hogy a lányom jogásznak, a fia pedig állatorvosnak tanul. Egyiküknek sem kell majd az idegenforgalomból megélnie.”
Egy szomszédos szuvenírüzlet tulajdonosa is elkeseredett. A boltja előtt hömpölyögnek a turisták, de alig valaki tér be hozzá. „A belváros szívében vagyunk. Mégis kevés a vásárló. Az utazási irodák egyre olcsóbban kínálják a rodoszi nyaralást. Sok kispénzű jön, akik minden fillérre ügyelnek” – mondja Sevastianos Sakellaridis.
Számok és okok
A számok részben a helyiek panaszait igazolják. 2018-ban rekordot döntött, a 33 milliót is meghaladta a Görögországba érkező külföldiek száma. Kétszáz százalékos növekedés 2005-höz viszonyítva. A bevétel csak 45%-al nőtt. Tavaly 16 milliárd euró volt.
A Görög Szállodaszövetség alelnöke 5 csillagos szállodájában fogadja a DLF riporterét Rodosz város közelében. A hatvanas éveiben járó, feltűnően elegáns Aris Soulounias jól illik a luxuskörnyezetbe. Az okokat sorolja, amiért a külföldiek kevesebb pénzt hagynak Görögországban:
- A többség korábban évente egyszer nyaralt. Napjainkban az átlag háromszor kerekedik útra. Így egy szabadságra kevesebb pénz jut.
- Rodoszra a legnagyobb számban érkező britek az euró övezethez tartozó Görögországban érzik a font árfolyam gyengülését.
- A szintén fontos skandináv piacon évek óta nincs reálbérnövekedés. Svédország, ahonnan a legtöbben érkeznek, recesszióba került. A többség ennek ellenére nem mond le a nyaralásról, viszont árérzékenyebb a foglalásnál és helyben is. Az utazásszervezők kénytelenek olcsóbban adni az utakat, ha értékesíteni akarják a korábbi években megszokott kontingenseiket.
- Egyre nagyobb az országok közötti konkurencia. Ez különösen igaz a Földközi-tenger keleti medencéjére. A török és egyiptomi 4-5 csillagos all-inclusive szállodák áraival lehetetlen versenyezni.
Káros láncreakció
Az utazásszervezők már a szezon előtt kibérlik a charter-gépeket. Az üresen maradó helynél jobb az olcsón eladott. Ezért, ha nem látnak más megoldást, lemennek az árakkal. A szállodaszövetség vezetője azt mondja: mégsem rajtuk, hanem a hotelek üzemeltetőin csattan az ostor. Ha nem adják olcsóbban a szobákat, a nagy utazási konszernek azzal fenyegetnek, hogy jövőre csökkentik a görögországi charter kapacitásukat, és más országba viszik a nyaralni vágyókat.
„Az utasok nagy részének a meleg, a tenger és az ár-érték-arány a fontos, nem pedig az, melyik országban tölti el az éve legszebb napjait.”
Soulouniast igazolja, hogy a szállodák többsége a nagyarányú látogatószámnövekedés és az ugyan kisebb ütemben, de emelkedő bevétel ellenére is veszteséges. „Túl sok az állami elvonás. Nagy a szinte kivétel nélkül hitelből épült szállodák után fizetendő kamatteher. Egyre komolyabb konkurenciát jelentenek a magánszállásokat közvetítő oldalak, elsősorban az Airbnb” – sorolja az okokat a Görög Szállodaszövetség alelnöke. Kormányzati intézkedéseket sürget a hazai hotelüzemeltetők védelmében, „máskülönben néhány éven belül szinte minden görögországi hotel a brit, német és francia utazási konszernek kezében lesz, akik nyomott áron vehetik meg a bajba jutott görögök szállodáit.”
A kormány tett néhány intézkedést. Csökkentette a gasztronómiai szolgáltatásokat terhelő áfát. A szállodások legfontosabb követelése, a munkaerő utáni adók és járulékok csökkentése még várat magára.
Az elvek és a realitás
Soulounias mindezzel együtt nem akar hangulatot kelteni a nemzetközi konszernek ellen.
„A charterjárataik és csomagajánlataik nélkül elérhetetlenek lennének a jelenlegi látogatószámok. Menetrend szerinti járatokkal érkező egyéni utazókkal nem lehetne megtölteni a szállodákat”
– véli a Szállodaszövetség alelnöke, aki hoteltulajdonosként maga is szerződésben áll a TUI-val. Rodosz városi hoteljében viszonylag sok az egyéni foglalás.
Azonban a sziget turisztikai központjában, Falirakiban nemrég megnyílt luxushotel komplexumának 700 szobáját nem tudná megtölteni a nagy utazásszervezők nélkül. Nyomásukra az all-inclusive koncepcióba is belement, pedig a hazai gazdaságra nézve károsnak tartja. „Szívesebben kínálnék csak félpanziót, de tudomásul kell venni, hogy a korlátlan fogyasztás a trend. Ezt akarják az utasok. Ezért az ilyen szolgáltatást kínáló szállodákkal szerződnek az utazási irodák.”
A Görög Utazási Irodák Szövetségénél is ismerik a realitásokat. Nemzetközi elemzések is mutatják, ha egy országban kevés az all-inclusive szálloda, az nem növeli az éttermek forgalmát, viszont csökkenti az országba érkező külföldiek számát. Sokan egyszerűen olyan desztinációk mellett döntenek, ahol megkapják a szolgáltatást, amit akarnak.
Vannak persze kivételek, mint a német közszolgálati rádióban megszólaló brit házaspár:
„Ha az egész nyaralást a szállodában akarod tölteni, elmehetsz egy angliai wellnesshotelbe is. Mi azért jöttünk Rodoszra, hogy megismerjük a szigetet és a lakóit. Számunkra ezt jelenti a nyaralás.”
A turizmusból élő görögök reménykednek, hogy ezt a szemléletet fog felülkerekedni.
