Kezdőlap Világgazdaság Green Deal - a gazdasági szereplők is aggódnak
No menu items!

Green Deal – a gazdasági szereplők is aggódnak

Az EU példát mutatna a világnak, klímasemlegesen biztosítaná a kontinens gazdasági prosperitását és az európaiak jólétét. A civilek bizakodnak. A gazdasági szereplők többsége tiltakozik.

’European Green Deal’ – az elnevezés érzékelteti a program történelmi léptékét. Ahogy Franklin D. Roosevelt a ’30-as években a ’New Deal’ nevű átfogó gazdasági-társadalmi programjával Amerikát kivezette a krízisből, úgy akar az EU megoldást kínálni a klímaválságra.

Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) új elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett terv központi elem a 2050-re klímasemleges Európa. A kontinensről nem kerülne üvegház hatású gáz a légkörbe. Köztes célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 százalékos kibocsátás csökkentés szabna meg az EU a jelenleg lefektetett 40 százalékos helyett.

Bizakodó civilek

Olaf Bandt

„Jó bejelentés, jókor, jó helyen” – mondják az egyik legtekintélyesebb német környezetvédő szervezet, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (BUND) vezetői. Szerintük a globális klímavédelem nem működhet a környezeti problémákat nemzetközi összehasonlításban a leginkább szem előtt tartó európai államok aktív szerepvállalása nélkül. „A világnak egy kezdeményező, példát mutató EU-ra van szüksége. Ennek lehetőségét kínálja von der Leyen víziója” – véli Olaf Bandt, a BUND vezetője.

Kérdőjelek

Tettek is követni fogják a nagy bejelentéseket? Az EU az eddiginél hatékonyabban fog tudni fellépni a klímaváltozás ellen? ’Green Deal’ olyan radikálisan fogja megváltoztatni az európai gazdaságot és társadalmat, mint egykor a ’New Deal’ tette az USA-ban? A kérdésekre legkorábban 2020 és 2022 között kaphatunk válaszokat, amikor a von der Leyen által ismertetett 50 pontos menetrend szerint a konkrét törvényjavaslatok az Európai Parlament és az állam és kormányfők elé kerülnek.

Az EU von der Leyen koncepciójával példát mutathat, új gazdasági, politikai koncepciót tárhat a világ elé – tartják a 95 német környezetvédő szervezetet tömörítő Deutsche Naturschutzringnél (DNR). „A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – mondja a néppárti von der Leyen.

A részletek bejelentése előtt is vitát generált a “zöld megszorítás”

A decemberi madridi klímacsúcson az EU és a ’Green Deal’ a sok kérdőjel ellenére központi téma volt. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében. A madridi konferencia résztvevői többségének nyilvánvaló volt, hogy az eddigi megállapodások nem elegendők a minimális célok eléréshez sem. Ráadásul

sok ország még az elfogadott dokumentumokhoz sem tartja magát.

Eddig csak 67 ország ratifikálta a Párizsi Egyezményt. Ők a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felelnek. A két legnagyobb szennyező, az összekibocsátás 27 százalékát okozó Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között.

Európa az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai szennyező, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken – érvelnek a gazdasági érdekképviseletek a kontinens újabb önkéntes vállalásai ellen. Például a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) és az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalás.

Európa kontinens az iparosodás bölcsője, a fosszilis energiaforrásokra alapozva teremtett magának jólétet. Ezért történelmi felelőssége a megújuló energiaforrásokon alapuló jólét megteremtése is. Ez a jólét, a kontinens gazdasági, politikai potenciáljának megőrzéséhez is elengedhetetlen – replikáznak a klímavédő civilek.

Tiltakozó gazdasági szereplők, aggódó politikusok

Európa zöld lesz?

A terv leginkább három ponton hiúsulhat meg. Egyrészt drága. Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik az éves forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka! A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – védi a hatalmas összeget von der Leyen.

Másrészt a ’Green Deal’ mélyrehatóan átalakítást jelentene az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. Így jelentős lobbierővel bíró ágazatok gazdasági érdekeit sérti. Tiltakozik az autóipar, amely Európában elsősorban a hagyományos autókat gyárt és leginkább ezekkel keres. A szénipar a jelenleginél több szubvencióhoz köti a támogatását.

Michael Oleary

A légitársaságok a növekvő adók ellen tiltakoznak. A Ryanair vezetőjének számításai szerint a szektor jelenleg évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítene.” – mondja Michael O’leary. Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok csak 2 százalékának kibocsátásáért felel. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy a részesedés évek óta meredeken emelkedik.

Dieter Kempf

Német Iparszövetség (BDI) elnöke, Dieter Kempf szerint a klímasemlegesség terve „méreg a hosszútávú beruházásoknak”. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében – derül ki a vezető német gazdasági napilap, a Handelblattnak adott interjúból.

A mezőgazdasági nagyüzemek is ellenállnak, hisz ők az EU jelenlegi agrártámogatásainak legnagyobb haszonélvezői.

A harmadik veszély az eddig viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható politikai ellenállás sem. Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát a ’zöld fordulat’ elvi szintű elfogadásakor az Európai Tanács decemberi ülésén. Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a szavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Von der Leyen helyzetét tovább nehezíti, hogy a részletek kidolgozásával párhuzamosan biztosan bővülni fog az ellenállók köre.

A legnagyobb szennyezők

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Több mint 80 ezer tisztán elektromos személyautó kapott már zöld rendszámot

Több mint 80 ezer tisztán elektromos személyautó kapott már zöld rendszámot Magyarországon

2023 februárja óta a legmagasabbra emelkedtek júliusban a globális élelmiszerárak

Az élelmiszerek világpiaci ára júliusban több mint két éves csúcsára, 2023 februárja óta a legmagasabb szintre emelkedett.

A NAK, és a MATE termelői együttműködése – kevesebb szilva termett

A termesztés fejlesztése érdekében a NAK, és a MATE termelői együttműködéssel átfogó kutatás- fejlesztési projektet indít az idén. 

Új lehetőségek a szőlészet-borászati ágazatban  

Bővülő lehetőségekkel segíti az Agrárminisztérium a szőlészet-borászati ágazatot, például a támogatásokat idéntől ugyanis nemcsak a borászok, hanem a szőlőtermelők is igényelhetik már
Hirdetés

Hírek

Környezetbarát csatornatisztítás Bécsben: az E-FLUSH munkába állt

Az E-FLUSH az egyik legkorszerűbb technológiát alkalmazza a csatornatisztításban. A jármű ugyanis saját vízvisszaforgató rendszere révén a csatornából felszívott anyagokat – víz, kavics és üledék – helyben szétválasztja, a megtisztított vizet pedig újrahasznosítja a tisztítás során.

A fogyasztói árak emelkedéséről: júliusban átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak -

Mol-csoport eredménye a második negyedévben romlott

A körforgásos gazdasági szolgáltatások EBITDA-ja 2025 második negyedévében mínusz 3,7 milliárd forintra esett vissza az első negyedévi 4,8 milliárd forintról.

Lublin városa és a Lublini vajdaság ad otthont a CONNECT 2026 nemzetközi légiközlekedési konferenciának

Lublin városa és a Lublini vajdaság lesz a házigazdája a 22. CONNECT nemzetközi konferenciának, amelyet 2026. február 17–19. között rendeznek meg a Lublini Konferenciaközpontban.

44 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártya birtokosok júniusban

A térségek közül a legtöbbet a Balatonnál költöttek a szálláshelyeken SZÉP-kártyákról, ahol ez az összeg a júniusi belföldi szálláshelyi bevételek 9,7 százalékát tette ki.

Duna House: lakbércsökkenést hozhat az Otthon Start Program

Az Otthon Start Program az albérletpiacon kettős hatással járhat: csökkenhet a bérlői kereslet, miközben nőhet a kiadó lakások kínálata, ami a bérleti díjak mérséklődéséhez vezethet, különösen Budapesten és az egyetemi városokban

Sziget – Francia, német és holland rendőrök segítik a BRFK munkáját a fesztiválon

Francia, német és holland rendőrök segítik a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkáját az idei Sziget fesztiválon.

Kétszer csenget, de nem szennyez: Bécsben egyre zöldebb a kézbesítés

2025 végére Bécsben kizárólag gyalogosan, kerékpárral vagy elektromos járművekkel történik majd a postai kézbesítés,
Hirdetés

Gazdaság

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.

Vegyesen változott csütörtök estére a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...