Kezdőlap Világgazdaság Green Deal - a gazdasági szereplők is aggódnak
No menu items!

Green Deal – a gazdasági szereplők is aggódnak

Az EU példát mutatna a világnak, klímasemlegesen biztosítaná a kontinens gazdasági prosperitását és az európaiak jólétét. A civilek bizakodnak. A gazdasági szereplők többsége tiltakozik.

’European Green Deal’ – az elnevezés érzékelteti a program történelmi léptékét. Ahogy Franklin D. Roosevelt a ’30-as években a ’New Deal’ nevű átfogó gazdasági-társadalmi programjával Amerikát kivezette a krízisből, úgy akar az EU megoldást kínálni a klímaválságra.

Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) új elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett terv központi elem a 2050-re klímasemleges Európa. A kontinensről nem kerülne üvegház hatású gáz a légkörbe. Köztes célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 százalékos kibocsátás csökkentés szabna meg az EU a jelenleg lefektetett 40 százalékos helyett.

Bizakodó civilek

Olaf Bandt

„Jó bejelentés, jókor, jó helyen” – mondják az egyik legtekintélyesebb német környezetvédő szervezet, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (BUND) vezetői. Szerintük a globális klímavédelem nem működhet a környezeti problémákat nemzetközi összehasonlításban a leginkább szem előtt tartó európai államok aktív szerepvállalása nélkül. „A világnak egy kezdeményező, példát mutató EU-ra van szüksége. Ennek lehetőségét kínálja von der Leyen víziója” – véli Olaf Bandt, a BUND vezetője.

Kérdőjelek

Tettek is követni fogják a nagy bejelentéseket? Az EU az eddiginél hatékonyabban fog tudni fellépni a klímaváltozás ellen? ’Green Deal’ olyan radikálisan fogja megváltoztatni az európai gazdaságot és társadalmat, mint egykor a ’New Deal’ tette az USA-ban? A kérdésekre legkorábban 2020 és 2022 között kaphatunk válaszokat, amikor a von der Leyen által ismertetett 50 pontos menetrend szerint a konkrét törvényjavaslatok az Európai Parlament és az állam és kormányfők elé kerülnek.

Az EU von der Leyen koncepciójával példát mutathat, új gazdasági, politikai koncepciót tárhat a világ elé – tartják a 95 német környezetvédő szervezetet tömörítő Deutsche Naturschutzringnél (DNR). „A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – mondja a néppárti von der Leyen.

A részletek bejelentése előtt is vitát generált a “zöld megszorítás”

A decemberi madridi klímacsúcson az EU és a ’Green Deal’ a sok kérdőjel ellenére központi téma volt. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében. A madridi konferencia résztvevői többségének nyilvánvaló volt, hogy az eddigi megállapodások nem elegendők a minimális célok eléréshez sem. Ráadásul

sok ország még az elfogadott dokumentumokhoz sem tartja magát.

Eddig csak 67 ország ratifikálta a Párizsi Egyezményt. Ők a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felelnek. A két legnagyobb szennyező, az összekibocsátás 27 százalékát okozó Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között.

Európa az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai szennyező, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken – érvelnek a gazdasági érdekképviseletek a kontinens újabb önkéntes vállalásai ellen. Például a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) és az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalás.

Európa kontinens az iparosodás bölcsője, a fosszilis energiaforrásokra alapozva teremtett magának jólétet. Ezért történelmi felelőssége a megújuló energiaforrásokon alapuló jólét megteremtése is. Ez a jólét, a kontinens gazdasági, politikai potenciáljának megőrzéséhez is elengedhetetlen – replikáznak a klímavédő civilek.

Tiltakozó gazdasági szereplők, aggódó politikusok

Európa zöld lesz?

A terv leginkább három ponton hiúsulhat meg. Egyrészt drága. Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik az éves forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka! A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – védi a hatalmas összeget von der Leyen.

Másrészt a ’Green Deal’ mélyrehatóan átalakítást jelentene az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. Így jelentős lobbierővel bíró ágazatok gazdasági érdekeit sérti. Tiltakozik az autóipar, amely Európában elsősorban a hagyományos autókat gyárt és leginkább ezekkel keres. A szénipar a jelenleginél több szubvencióhoz köti a támogatását.

Michael Oleary

A légitársaságok a növekvő adók ellen tiltakoznak. A Ryanair vezetőjének számításai szerint a szektor jelenleg évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítene.” – mondja Michael O’leary. Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok csak 2 százalékának kibocsátásáért felel. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy a részesedés évek óta meredeken emelkedik.

Dieter Kempf

Német Iparszövetség (BDI) elnöke, Dieter Kempf szerint a klímasemlegesség terve „méreg a hosszútávú beruházásoknak”. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében – derül ki a vezető német gazdasági napilap, a Handelblattnak adott interjúból.

A mezőgazdasági nagyüzemek is ellenállnak, hisz ők az EU jelenlegi agrártámogatásainak legnagyobb haszonélvezői.

A harmadik veszély az eddig viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható politikai ellenállás sem. Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát a ’zöld fordulat’ elvi szintű elfogadásakor az Európai Tanács decemberi ülésén. Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a szavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Von der Leyen helyzetét tovább nehezíti, hogy a részletek kidolgozásával párhuzamosan biztosan bővülni fog az ellenállók köre.

A legnagyobb szennyezők

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az MFB 2,7 milliárd forint nyereséget könyvelt el az első hat hónapban

A bank saját tőkéjének értéke a fél év végén 634,778 milliárd forintot tett ki, alig változott az év végi 635,555 milliárd forinthoz képest.

4 millió 712 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék

A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Első emléktábla a Palatinus strandon

Budapesten a nyár és kikapcsolódás egyik fő helyszíne a Margit-sziget és különösen a fővárosiak közkedvelt Palatinus fürdője. A strand, amely gyerekek, felnőttek és persze családok számára sok-sok emlék kedves helye. A Győri család is hosszú éveken át nyaralt itt, és ezt emléktáblával örökítették meg – így emlékezve édesapjukra, a Palán töltött időkre és a mára legendássá vált pingpongcsatákra. A Palatinus első emléktábláját 2025. augusztus 23-án avatták fel a Margaréta-medence hangulatos padjánál a Győri család körében.

Bringával filmfesztiválra-Bécs kerékpáros kihívása a klímavédelem jegyében

A bécsi Városháza előtti filmfesztiválon idén is nagy sikerrel zajlott a kerékpáros kihívás, amely játékos formában ösztönözte a lakosságot a fenntartható közlekedésre.
Hirdetés

Hírek

Az MFB 2,7 milliárd forint nyereséget könyvelt el az első hat hónapban

A bank saját tőkéjének értéke a fél év végén 634,778 milliárd forintot tett ki, alig változott az év végi 635,555 milliárd forinthoz képest.

4 millió 712 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék

A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Első emléktábla a Palatinus strandon

Budapesten a nyár és kikapcsolódás egyik fő helyszíne a Margit-sziget és különösen a fővárosiak közkedvelt Palatinus fürdője. A strand, amely gyerekek, felnőttek és persze családok számára sok-sok emlék kedves helye. A Győri család is hosszú éveken át nyaralt itt, és ezt emléktáblával örökítették meg – így emlékezve édesapjukra, a Palán töltött időkre és a mára legendássá vált pingpongcsatákra. A Palatinus első emléktábláját 2025. augusztus 23-án avatták fel a Margaréta-medence hangulatos padjánál a Győri család körében.

Határokon átívelő televíziós együttműködés támogatja a természetvédelmi ismeretterjesztést

A természetvédelem nem örökölhető, tenni kell érte, hogy az emberek felismerjék, ezért is példaértékű Kecskeméti TV és a Pannon TV természetvédelmi célú magazinsorozata, amely az elmúlt másfél évben több mint 80 millió forint európai uniós támogatással valósulhatott meg az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként.

A fővárosban lassan csak egyetlen szobára elég a mediánbér

Egy év alatt közel 10 százalékkal nőtt a magyarországi bruttó átlagkereset – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A bruttó átlagbér 2025 júniusában 704 400 forint volt a KSH szerint, míg a nettó átlagkereset 484 200 forint volt ugyanebben az időszakban. A nettó keresetek mediánértéke 395 ezer forint volt júniusban. A Bank360 szakértői megvizsgálták, mekkora hitel felvételére elegendők a mostani bérek, illetve ezek alapján azt is megnézték, mekkora ingatlanok megvásárlására adnak ezek lehetőséget.

Nyereséges volt a Rába, de csökkent az árbevétele

A Rába Járműipari Holding Nyrt. árbevétele 8,2 százalékkal 28,822 milliárd forintra csökkent az idei év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest

Mennyi az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona? 2314,3 milliárd forint

A vagyon legnagyobb hányada változatlanul magyar állampapírban található.

Továbbra is együttműködik az Ökumenikus Segélyszervezet és a Porsche Hungária

Újabb két évre hosszabbította meg stratégiai együttműködését az Ökumenikus Segélyszervezet és a Porsche Hungária Kft., a cég három újabb személyautót biztosít a karitatív munkához.
Hirdetés

Gazdaság

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.