Az amerikai-kínai kereskedelmi háború, valamint a kedvezőtlen befektetői hangulat miatt harmincéves mélypontra lassult a kínai gazdaság növekedése tavaly.
A kínai statisztikai hivatal jelentése szerint Kína bruttó hazai terméke (GDP) 2019 egészét tekintve 6,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ami a legvisszafogottabb növekedési ütem 1990 óta. Mindazonáltal megfelel az elemzői várakozásoknak és a kormány által kitűzött 6-6,5 százalékos célnak. 2018-ban az éves növekedés még 6,6 százalékos volt.
Az önmagában gyengének látszó adat ugyanakkor a múlt év utolsó negyedévében beállt stabilizálódással magyarázható: az előző év azonos időszakával összevetve a kínai gazdaság ugyanis megtartotta 6,0 százalékos növekedését, ami – bár önmagában szintén az elmúlt harminc év legalacsonyabb ütemének számít – megegyezik az előző negyedév növekedési adatával.
Az előző negyedévhez mérve az előrejelzéseknek megfelelő 1,5 százalékkal nőtt a kínai GDP az év utolsó három hónapjában.
Tavaly az infláció Kínában 2,9 százalékos volt, ami megfelel a 3 százalék körülire kitűzött célnak. Az élelmiszerek 7,0, a ruházati cikkek 1,6, a fogyasztói cikkek és szolgáltatások ára pedig 0,9 százalékkal nőtt. A fogyasztói kosár egyik kulcsfontosságú termékének, a disznóhúsnak az ára az afrikai sertéspestis járvány által megtizedelt állomány miatt kiugró mértékben, 42,5 százalékkal emelkedett. A szezonális élelmiszerek és energiaforrások árát nem tartalmazó éves maginfláció mérsékelt maradt: 1,6 százalék volt 2018-hoz képest. Az áremelkedés vidéken markánsabbnak bizonyult: éves összevetésben 3,2 százalékkal kapaszkodtak fel a fogyasztói árak az elmúlt évben, szemben a városokban mért 2,8 százalékkal.
Az ipari termelés az év egészében 5,7 százalékkal nőtt, ami lassulást jelent az előző év 6,2 százalékos adatához képest.
A rendelkezésre álló átlagjövedelem névértéken 8,9 százalékkal nőtt 2019-ben az előző évhez képest, ami 0,2 százalékponttal élénkebb a 2018-asnál. Az árak változását figyelembe véve pedig a reáljövedelmek 5,8 százalékkal emelkedtek, vagyis megközelítőleg lépést tartottak a gazdasági növekedés ütemével.
A kínai kommunista párt hosszú távú célkitűzése az volt, hogy az ország egy évtized alatt 2020-ra megduplázza a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket, ezáltal a “mérsékelten gazdag” nemzetek közé emelkedjen.
A cél eléréséhez – elemzők szerint – idén is 6 százalék körüli gazdasági növekedésre lenne szükség.
A tavalyi évre kitűzött cél a 6,0 és 6,5 százalék közötti gazdasági növekedés volt, míg az idei növekedési célt a parlament márciusban esedékes, szokásos évenkénti plenáris ülésén határozzák majd meg.
A statisztikai közlemény hangoztatta: Peking összehangolt lépéseket fog tenni az egyenletes növekedési ütem biztosítására. A kínai vezetés elsősorban költségvetési és monetáris intézkedésekkel igyekszik megfékezni a növekedés lassulását, így az elmúlt időszakban adócsökkentéseket alkalmazott, valamint államkötvények nagy mennyiségben történő eladását tette lehetővé a helyi kormányzatoknak infrastrukturális projektek finanszírozása érdekében. A bankokat is nagyobb hitelkibocsátásra ösztönözték, aminek következtében a tavalyi év egészét tekintve az új hitelek állománya elérte a 16,81 ezer milliárd jüanos (2,44 ezer milliárd dollár) rekordszintet.
Az élénkítő intézkedések azonban nem hoztak kellően gyors eredményeket, a befektetési kedv pedig soha nem látott szintekre süllyedt, így megfigyelők szerint még az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek enyhülésének tükrében is további ösztönzőkre lesz szükség a növekedés lassulásának kiküszöbölésére.
Ning Csi-csö, a kínai statisztikai hivatal vezetője pénteki sajtótájékoztatóján újabb gazdaságserkentő intézkedések bevezetését helyezte kilátásba.
