A menedzsment hónapokig visszautasította a kormányzati segítséget, de a koronakrízis Európa legnagyobb légitársaságát is térdre kényszerítette. Tulajdonszerzésből és hitelből áll a kilenc milliárdos Lufthansa-mentőcsomag. Az EU jóváhagyása még hiányzik. Brüsszel komoly feltételeket támaszt.
Hetek óta húzódó tárgyalások után megállapodott a Lufthansa menedzsmentje és a berlini kormány. A kabinet a társaság stratégiai jelentősége és a 35 ezer munkahely védelme miatt tartotta elengedhetetlennek a beavatkozást. Az állami mentőöv csak akkor érkezhet, ha a légitársaság rendkívüli közgyűlése, felügyelőbizottsága és az Európai Bizottság is áldását adja. Három csatornán érkezne összesen 9 milliárd euró:
- 20 százalékos részesedés vásárlása részvényeként 2,56-os, összesen 300 millió eurós áron. Ez jóval a jelenleg 9 eurós piaci árfolyam alatt van, a tavalyi nyári 20 euró körüliről nem is beszélve.
- 1 milliárd euróért az állam jogot szerez, hogy tulajdoni hányadát 25 százalék plusz egy szavazatra emelhesse, ha a társaság ellenséges felvásárlása állna küszöbön.
- 4,7 milliárd euró állami hitel a korona válságalapból (WSF). A kamat a kezdetben 4, később 9,5 százalék lesz.
- 3 milliárdos kölcsön az állami tulajdonú Fejlesztési Banktól (KfW).
„Az állam, amint lehet, ki fog szállni a Lufthansából” – nyilatkozta még a megállapodás megszületése előtt Peter Altmeiner konzervatív (CDU) gazdasági miniszter. Ezt a szociáldemokrata (SPD) pénzügyminiszter, Olaf Scholz is kihangsúlyozta a megállapodás részleteinek hétfői ismertetésekor. Reményei szerint nyereséggel fognak tudni túladni a 20 százalékos részvénycsomagon. Optimizmusát arra alapozza, hogy a Lufthansa éveken keresztül profitot termelt. A korona-járvány kitörése előtt a tavalyi 2 milliárdhoz hasonló nagyságrendű pluszt tervezett 2020-ra is.
Nem olyan csendes társ
Az állam nem csendes társ lesz. Két képviselője helyet kap a felügyelőbizottságban. „Független szakembereket fogunk delegálni” – ígérte Scholz. A miniszter sajtótájékoztatóján beszélt az állam tulajdonosi terveiről és elvárásairól is: a flotta megújítása a klímavédelem érdekében, a menedzsment és a felügyelőbizottság javadalmainak jelentős csökkentése a pénzügyi szanálás és a dolgozók felé mutatandó szolidaritás jegyében. Előbbi némileg ellentmond Altmeier hétvégi nyilatkozatának: „Ha elkezdünk üzleti kérdésekbe beleszólni, hamar központi gazdaságirányítás lesz a kormányzati segítségből.” Ezért kizárta például, hogy Berlin tulajdonosként a belföldi légi járatok leépítését forszírozza. A párizsi kormány ezt szabta az Air Francenak nyújtott hitel feltételéül. Ezzel akarja segíteni a környezet barátabb vasutat. A Lufthansa-vezetők javadalmainak csökkentésével Altmeiner is egyetértett.
A menedzsment tartva a túlzott kormányzati beleszólástól hónapokig elutasította a mentőövet. „Nem szorulunk állami segítségre. Az pedig elképzelhetetlen, hogy részbeni államosításukra lenne szükség” – nyilatkozta március végén az elnök, Carsten Spohr.
Akkor még a pénzügyi vezető, Ulrik Svensson is optimista volt. A likviditás biztosított – mondta a Süddeutsche Zeitungnak. „Évek óta nyereségesek vagyunk, gépeink 80 százalékát tulajdonoljuk, nem kell utánuk lízingdíjat fizetnünk.” Elmondta, hogy a légiközlekedés majdnem leállásával a költségek 60 százaléka kiesett. A havi 750 millió eurós személyi kiadásokat rövidített munkával csökkentették, így a kiadásokat 70 százalékkal zsugorodtak. „A maradék 30 százalék fedezésére hónapokig futja 5 milliárd eurós likvid tartalékunkból.”
Egy május elejei sajtótájékoztatón Spohr már szükségesnek nevezte az állami segítséget, azonban nem minden áron: „Pénzügyi támogatásra és nem üzletpolitikába történő beleszólásra van szükségünk” – nyilatkozta. Ezért elutasította a kormányzati részről felmerült részbeni államosítás ötletét.
Brüsszel feltételeket támaszt
Kérdés, hogy az Európai Bizottság, illetve annak versenyjogi biztosa áldását adja-e a megállapodásra. Az EU versenyjogi szabályai korábban tiltották az állami segítségnyújtást a légitársaságoknak, de a korona-válság hatására speciális szabályokat vezettek be. Feltételek most is vannak.
Az állami tulajdonszerzés csak ideiglenes lehet. A légitársaságnak és a kormánynak már a beszállás előtt stratégiát kell kidolgoznia a kiszállásra. Brüsszelben csak akkor engedélyezi az államosítást, ha megalapozottnak találja a terveket.
A Bizottság sajtóosztályán a német sajtó érdeklődésre azt közölték, hogy még nem érkezett hivatalos megkeresés Berlinből. Általánosságban elmondták, hogy „ az egész európai légi piacot meghatározó társaság esetén különösen fontos a megállapodástervezet alapos vizsgálat a verseny eltorzulásának megakadályozása érdekében” .
Margrethe Vestager, versenyjogi biztos Európa legnagyobb légitársaságának államosítását különleges esetnek nevezte. „Szükség lehet például önkéntes kötelezettségvállalásokra a cég részéről” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). Hozzátéve, hogy ezeket nem a Bizottság feladata meghatározni. „A javaslatoknak az érintettektől kell jönniük. A mi feladatunk annak megítélése, hogy a teljes megállapodáscsomag megfelel-e az unió versenyjogi előírásainak.” Az FAZ információi szerint Brüsszel leginkább azt várná el, hogy a Lufthansa leszállási jogokat adjon át a konkurenciának Frankfurtban és Münchenben.
Nem segíti a Lufthansa helyzetét, hogy az Air Berlin 2017-es csődje óta feszült a viszony az EU-val. A Bizottság ugyanis a versenyjogba ütközőnek minősítette és megakadályozta, hogy az Austrian Airlinest birtokló Lufthansa átvegye a csődbe ment német légitársaság osztrák leányvállalatát, a Niki-t.
A német politikusok ellenállnak
A Lufthansa leányvállalatai ugyancsak állami támogatást kértek saját országukban. Belgiumban egyelőre “nagyon nehéz” tárgyalások folynak a kormány és Brussels Airlines között, a berni kormány 1,2 milliárd eurót ígért a két svájci légitársaságnak, az Austrian Airlines pedig 767 millió eurót kért az osztrák kormánytól. (MTI)
Az FAZ információ komoly hullámokat vertek Berlinben és a Lufthansa frankfurti központjában is. A CDU politikusai elvárják Merkel kancellártól, hogy erélyesen lépjen fel a Lufthansa érdekében Brüsszelben.
Egyenlőtlen elbírálásról beszélnek arra hivatkozva, hogy Brüsszel az Air France, az SAS és a Finnair megsegítésekor nagyvonalú volt, szinte azonnal rábólintott a megállapodásokra. Margrethe Vestager fontosnak tartotta az FAZ-nek elmondani, hogy ezek a társaságok csak hitelt kaptak, az állam nem szerzett tulajdont. „Utóbbi esetben elengedhetetlen az alaposabb vizsgálat.” Szavainak hitelt ad, hogy az Alitalia március végén bejelentett államosítását sem hagyta még jóvá Brüsszel.
„Szakmaiatlan és egész Németország számára káros lenne leszállási jogokat feladni” – véli Hessen miniszterelnöke, Volker Bouffier. „Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Brüsszel jogi csűrés-csavarással gyengítse a Lufthansa piaci pozícióit” – fogalmazott világosan a tartomány vezetője, ahol Németország legnagyobb, egyben a kontinens harmadik legfontosabb légikikötője, Frankfurt fekszik.
