Kezdőlap Mozaik Németország: láthatnám az oltási igazolványát?
No menu items!

Németország: láthatnám az oltási igazolványát?

Európa gazdaságilag legerősebb országában attól a vitától hangos a közélet, hogy kötelesek legyenek-e a dolgozók tájékoztatást adni munkaadójuknak a COVID elleni védettségükről, vagy ne legyen ilyen kötelezettsége senkinek sem. Azaz ki kérhetné el a munkások oltási igazolványát.

A nagykoalíció támogatja

Jens Spahn

A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn támogatja, hogy a dolgozók munkaadójuk kérdésére tökélések legyenek felvilágosítást adni, be vannak-e oltva a korona-vírus ellen. A szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil egyetért konzervatív kollégáját. Azonban Spahnnal ellentétben úgy látja, a jogszabálymódosítás nem a munkaügyi tárcája hatáskörébe tartozik.

Munkaadók lehetetlen feladat előtt

A munkaadók nehéz helyzetben vannak: egyrészt jogszabályi kötelezettségük a munkahelyek biztonságáról gondoskodni, másrészt nincs információjuk a dolgozóik átoltottságáról. A munkaadói érdekképviseletek szerint lehetetlen közegészségügyi szempontból biztonságosan konferenciákat és üzleti utakat szervezni. Ugyancsak lehetetlen a kötelező üzemi járványügyi koncepciót elkészíteni. Különösen ellehetetleníti a közegészségügyi előírásoknak eleget tenni, valamint az üzemi étkezdéket üzemeltetni, ha a menedzsment nem tudja, a dolgozók mekkora része, személy szerint kik vannak beoltva.

Peer-Michael Dick

„A pandémia féken tartásához a munkaadóknak minden ágazatban tudniuk kellene, hányan és kik vannak beoltva a dolgozóik közül” . Ez Peer-Michael Dick, a gazdaságilag legerősebb tartomány, Baden-Württemberg ipari munkaadóit tömörítő Südwestmetall elnöke reakciója.

„No-go!”

Megértik a munkaadók problémáját és a járványügyi érveket is, mégis a javaslat ellen vannak a jogvédő szervezetek és a szakszervezetek is. Előbbiek szerint a felvilágosítási kötelezettség sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Utóbbiak retorzióktól, az oltatlanok elbocsátástól tartanak.

Anja Piel

„A felvilágosítási kényszer az egészségügyi állapotról: no-go!” – fogalmazta meg tömören a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) álláspontját Anja Piel elnökségi tag.

A 6 millió német munkavállaló érdekét képviselő DGB álláspontja szerint az emberek oltási igazolványát, mint minden információt az egészségügyi állapotról szigorú szabályok védik: pontosabban szólva alkotmányos védettséget élvező személyes adatról van szó.

Törvényellenes? Változtassunk a törvényen!

Az oltottság a szociáldemokrata munkaügyi miniszter szerint is védett adat, mégis bevezetné a felvilágosítási kötelezettséget. Az ellentmondást a most készülő új munkavédelmi törvényben oldaná fel.

Jogászok hónapok óta követelik az új törvényt, hogy másfél évvel a pandémia kezdete után végre világos jogalapjuk legyen a munkáltatókra rótt járványügyi feladatoknak. Jelenleg csak az egyértelmű, hogy az éttermet, hotelt, sport és kulturális létesítményt üzemeltetőkhöz hasonlóan minden munkaadóknak járványügyi szabályzatot kell készítenie. Ha ezt, vagy a népegészségügyi törvényt megsértik és ennek következtében egy munkavállalójuk megfertőződik, a céget kártérítési, a menedzsereket pedig büntetőjogi felelősség terheli.

Ez lenne a kompromisszum?

A már idézett Peer-Michael Dick szerint több a hátránya, mint az előnye a javaslatnak, amit a munkaügyi miniszter a vita hatására fogalmazott meg. E szerint lazulnának a munkaadókra vonatkozó járványügyi előírásokon, ha egy üzemben az oltottak aránya elérne egy meghatározott százalékot. Hogy az utóbbi információ gyűjtése megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak, a hatóság készítené a felmérést és a munkáltató csak a százalékról értesülne, arról viszont nem, kik védettek.

„A munkaadóknak úgy kellene vállalniuk a megbetegedés esetén a kártérítési és a büntetőjogi felelősséget, hogy a lazább szabályok miatt nőne a megfertőződések kockázata” – érvelt a javaslat ellen Dick.

Ki hozza meg a döntést?

A jogászok többségük szerint az új törvénnyel is maradna a jogbizonytalanság. Főszabály szerint ugyanis a munkavállaló továbbra se lenne köteles felvilágosítást adni védettségéről. Ugyanakkor a 16 német tartomány jogalkotói kivételeket határozhatnának meg, amelyek esetében a dolgozót információadás kötelezettség terhelné. A munkaügyi minisztérium szerint egységes szövetségi szabályt a járványügyi törvény tartalmazhatna. Utóbbi az egészségügyi minisztérium kompetenciájába tartozik. „A szociáldemokrata munkaügyi miniszter átdobta a forró krumplit az egészségügyért felelős konzervatív kollegájának” – írta a vezető német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerkesztőségi cikkében.

Spahn minisztertársával ellentétben nem ijedt meg a politikai kockázattól. Az FAZ kérdésre elmondta, hogy kész a járványügyi törvény módosítására. „Annak, aki sokadmagával dolgozik egy légtérben, joga van tudni, hány kollégája védett és különösen, hogy a mellette ülő felvette-e az oltást” – érvelt Spahn.

Ulrich Kelber

„A lényeg, hogy világos jogi helyzetet legyen” – mondta a kabineten belüli vita kapcsán az adatjogi ombudsman, Ulrich Kelber. Törvényi jogalap esetén alkotmánykonformnak tartja az információszolgáltatási kötelezettséget. Azzal a megszorításossal, hogy annak a pandémia időszakára kell korlátozódnia.

Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a kormányzat által üzemeltettet koronavírus-kontaktkövető okostelefon alkalmazásból származó információkhoz a munkáltatók is hozzáférést kapjanak, láthassák dolgozók oltási igazolványát.

Petrus Szabolcs

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MSZÉSZ elnök: a nemzetközi versenyképességhez növelni kell a szállodaipar profitabilitását

A szállodai szakma pozitív jövőképének kulcsa az ember, a...

Győrben nyitotta meg második BYD értékesítési pontját az AutoWallis Csoport

Győrben nyitotta meg második BYD értékesítési pontját, az első vidéki BYD bemutatótermét az AutoWallis

Horvátország 122 külföldi várossal, rekord számú járattal várja a turistákat a 2025-ös nyári szezonban  

A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint Horvátország a 2025-ös nyári repülési szezonban, március végétől október végéig, 122 külföldi várossal lesz közvetlen légi összeköttetésben.

Az MBH Bank 123 forint osztalékot fizethet részvényenként

Az MBH Bank igazgatósága törzsrészvényenként 123 forint osztalék kifizetését javasolja a társaság közgyűlésének a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett előterjesztés szerint.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet