Miután egy tornádó lerombolta az amerikai Greensburgot, lakosai – példát teremtve -, szén-dioxid-kibocsátás nélküliként építették újjá a települést.
Azt követően, hogy 2020 elején, hatalmas károkat okozva félelmetes tornádók söpörtek végig Nashville-en, A Washington Post tudósítása szerint a város tisztviselői nem véletlenül keresték meg a 900 lakosú Greensburg vezetőit. Mert az apró település, amit 2007-ben egy 200 mérföld/h-s sebességgel száguldó EF5-ös – legerősebb – tornádó majdnem letörölt a térképről, „zöld” módra született újjá.
Egy évtizeddel később a dél-nyugat Kansas-i Greensburg áramának 100 százalékát már szélerőműparkból nyerte, így az Egyesült Államok azon maroknyi városai közé tartozik, amelyek kizárólag megújuló energiával működnek. Emellett energiahatékony iskolával, egészségügyi központtal, városházával, könyvtárral és közterületekkel, múzeummal és egyéb épületekkel rendelkezik, amelyek évente több mint 200 000 dollárt takarítanak meg üzemanyag- és áramköltségeken. Plusz a város több ezer gallon vizet spórol meg alacsony átfolyású illemhelyekkel és szárazságtűrő tereprendezéssel, míg az utcákon LED-lámpák világítanak.
A település középiskoláját újrahasznosított fából építették át. Geotermikus fűtéssel és olyan kialakítással, amely maximalizálja a természetes nappali fényt, többek között az energiafogyasztást csökkentő funkciók mellett. Köszönhetően annak, hogy alig néhány nappal a tornádó után a város vezetői a városháza parkolójában, gyorsan arra a következtetésre jutottak: intelligensebb, energiahatékonyabb épületekkel kellene újjáépíteni a települést.
2007 végére így lett Greensburg az USA első városa, amely minden 4000 négyzetláb feletti önkormányzati épületnek LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) platina minősítést írt elő, amit a US Green Building Council nonprofit szervezettől lehet elnyerni. Ez azt jelenti, hogy az épületek megfelelnek bizonyos energiatakarékossági, illetve a globális felmelegedéssel összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szabványoknak.
A városnak mintegy 400 szerény, újonnan épített háza van. A városháza, a kórház, a bíróság és a legfontosabb közösségi épületek mindegyike olyan zöldépítészeti megoldásokkal épült, amelyek a legtöbbet hozzák ki a téli napsütésből, míg az esővíz gyűjtésére szolgáló ciszternák az öntözést segítik, a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek pedig szintén a fenntarthatóságot szolgálják. Emellett a város a felére tudta csökkenteni szénlábnyomát azáltal, hogy a várostól délre lévő 10 turbinás szélerőmű 100 százalékos szélenergiájára tért át.
Nem véletlen, hogy Greensburg vezetőit sorra keresik fel Ausztráliától Kínán át egészen Japánig azokról a településekről, ahol az erdőtüzek, a szökőár, a földrengések és az áradások okozta pusztító időjárási szélsőségekkel kell megküzdeni.
Kocsis Erika
