Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Tízmilliárd dollár értékben lettek repülők a háború túszai Oroszországban
No menu items!

Tízmilliárd dollár értékben lettek repülők a háború túszai Oroszországban

Az Aeroflot körülbelül kétszáz repülőgépet számláló flottájának több tagja is lízingelt. Fotó: Bigstock

Az orosz-ukrán háború kitörése után nyugati vállalatok repülőgépeinek százai rekedtek Oroszországban, mintegy 10 milliárd dollár értékben. Most úgy tűnik, a bérbeadók örökre lemondhatnak róluk.

A múlt héten orosz források azt közölték, hogy Moszkva már közel 800 kereskedelmi repülőgépet regisztrált át a saját repülési nyilvántartásába – vagyis sajátított ki -, válaszul arra, hogy az Európai Unió felszólította a bérbeadókat, hogy március 28-ig bontsák fel az orosz légitársaságokkal kötött szerződéseket.

A The Wall Street Journalnak nyilatkozó tisztviselők szerint a nyugati bérbeadók mindössze 78 oroszországi repülőgépüket tudták “kimenekíteni”. Az Ishka nevű kutatócég adatai alapján pedig nagyjából 480 – mintegy 10 milliárd dollár értékű – nyugati tulajdonban lévő repülőgép van még Oroszországban.

Az IBA elemző cég szerint az AerCap rendelkezik a legtöbb repülőgéppel Oroszországban, összesen 145-tel. Az ír központú cég részvényei az idén 17 százalékot estek. A teljes portfóliójának arányát tekintve azonban az amerikai Carlyle Aviation is nagyon kitett.

Ugyanakkor a repülőgép-tulajdonosok gyakran rendelkeznek biztosítással fizikai károk, háborúk és elkobzások esetére. A Fitch Ratings közlése szerint a biztosítók – amelyek többsége a londoni Lloyd’s-hoz tartozik – szinte a teljes kárt kifizethetik. A hitelminősítő várakozásai szerint a helyzet kezelhető lesz.

Mégis, a józan ész azt sugallja, hogy Moszkva megszegte a szabályokat azzal, hogy megtagadta a repülőgépek visszaadását. Az orosz tisztviselők azonban felajánlották, hogy kifizetik a lízingdíjakat, vagy akár meg is vásárolják a repülőgépeket, és szerintük a nyugati cégek kormányai a hibásak, mivel nem engedélyezik, hogy Oroszországtól fogadjanak el kifizetéseket. A jogi helyzet tehát nem egyértelmű, és olyan tényezőktől függhet, mint a biztosítási felmondások időzítése, vagy akár az, hogy ki üzemelteti a repülőgépeket. Az államosításra való hivatkozás könnyebb lehet egy olyan állami tulajdonú légitársaság esetében, mint az Aeroflot, mondták egyes bérbeadók.

A bankok és a biztosítók remélik, a megoldás része az, hogy az elveszett eszközök jelentős része egy nap visszaszerezhető lesz. De valószínűleg csalódni fognak.

Egy repülőgép értéke a műszaki feljegyzések integritásához kötött, amelyek lehetővé teszik az üzemeltetők és a finanszírozók számára, hogy meghatározzák a repülőgép légi alkalmasságát. A New York-i Egyetem professzora, David Yu becslése szerint a nyilvántartások hiányosságainak felkutatása gyakran repülőgépenként körülbelül 3 millió dollárba kerül, és a nyugati szabályozó hatóságok ellenőrzése alól való kilépés az egész flottát gyanússá teszi. Ráadásul a nyugati szankciók okozta alkatrészhiány miatt az oroszok szét is bonthatják ezeket a repülőket.

Ez a zűrzavar végül magasabb biztosítási díjakhoz és alacsonyabb repülőgép-értékekhez vezethet. A tágabb értelemben vett tanulság az, hogy a nemzetközi jog nem biztos, hogy megfelel a növekvő geopolitikai kockázatoknak. A bonyodalmakat tetézi, hogy a nyugati befektetők a Cirium adatai szerint 75 orosz repülőgépet birtokló kínai bérbeadók finanszírozásán keresztül is ki vannak téve Oroszországnak. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi lízingcégek 806 repülőgépet birtokolnak 20 milliárd dollár értékben Kínában, vagyis az iparág fő piaca egy másik, a Nyugattal feszült viszonyban lévő országban van.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.