Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Emelte magyar növekedési várakozásait az OECD
No menu items!

Emelte magyar növekedési várakozásait az OECD

Lassul, de a korábban vártnál gyorsabb lesz Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedése az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.

Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza. Kép: milenio.com

A bérnyomás miatti infláció növekedése mellett idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavalyi 5,1 százalék után – írta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Gazdasági kilátások címmel, fél évente megjelenő kiadványában.

A párizsi székhelyű szervezet májusi előrejelzésében lassabb, 2019-re 3,9 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Az OECD szerint még a 2021-ben várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés is elég nagy ütem ahhoz, hogy bővüljön a foglalkoztatottság és csökkenjen a munkanélküliség.

Az OECD az idei inflációs várakozását 3,0 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évit 3,8 százalékról 3,4 százalékra módosította, 2021-re 4,1 százalékot vár.

A jelentés szerint a növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás, amelynek bővülési üteme erős a foglalkoztatottság növekedése, a bérek emelkedése, a fogyasztói bizalom rekord magas szintje, a lakásvásárlási támogatás és a nagyon laza monetáris politika miatt.

Más beruházásokat az EU strukturális alapjainak erőteljes felhasználása, a kereslet hajtotta termeléskapacitás bővülése, az exportorientált autóiparban a külföldi működőtőke-befektetés (FDI), valamint a monetáris politika támogat.

A külföldi kereslet mérséklődésével lassult az export, az import ugyanakkor továbbra is nő az erős belső kereslet miatt.

A munkanélküliség történelmi mélypontnak számító szintre, 3,5 százalék alá került, miközben 2019 második felében rekordszintre emelkedett a foglalkoztatottság a magánszektorban tapasztalható erős munkahelyteremtés hatására. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 3 százalék alá süllyedt az alacsonyabb  energiaárak hatására. A gyengülő forintnak inflációnövelő hatása van – írták.

Az OECD a kockázati tényezők közé sorolta egyebek mellett a vártnál nagyobb béremelkedést, amely növekvő inflációs várakozásokkal jár, továbbá azt, hogy a gazdasági növekedést gyengíti a lassuló exportbővülés. Ellenkező hatása van ugyanakkor az importárak vártnál enyhébb emelkedésének, ami visszafoghatja a hazai árak növekedését.

Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavalyi 4,8 százalék után idén a májusban várt 4,6 százalék helyett 4,8 százalékkal, jövőre 4 százalék helyett 4,1 százalékkal bővül.

Az OECD csütörtöki előrejelzésében a lakossági fogyasztás növekedését 2021-ben 3,7 százalékra tette.

A kormányzati kiadások a tavalyi 0,9 százalékos növekedés után idén 1 százalékkal, jövőre 1,8 százalékkal, 2021-ben 1 százalékkal nőnek. Májusban az idei kormányzati kiadásnövekedést 1,1 százalékra tette az OECD, a jövő évre vonatkozó adat megegyezik a most közölttel.

A beruházások növekedésének üteme tavaly 17,1 százalék volt, az idei ütemet 10,2 százalékról 16,2 százalékra, a jövő évit 4,3 százalékról 4 százalékra változtatta az OECD, és ugyancsak 4 százalékot vár 2021-re.

A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,2 százalék lesz, és 2021-re 3,1 százalékra csökkenhet.

Lassabb export- és importbővüléssel számol az OECD, mint korábban. Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,3 százalékkal nőtt. Az idei ütem a májusban várt 5,8 százalék helyett 5 százalék, jövőre 5,4 százalék helyett 3,9 százalék lesz, majd 2021-ben 5 százalékra gyorsul a bővülés.

Az import értéke tavaly 6,8 százalékkal nőtt. Idén a májusban várt 6,4 százalék helyett 5,5 százalékkal, jövőre 6,4 százalék helyett 4,5 százalékkal bővül, és 2021-ben már 5,3 százalékkal nő.

A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 0,6 százaléka volt. Idén a májusban várt egyensúly helyett 0,7 százalék hiánnyal számolnak, jövőre 0,7 százalék hiány helyett 0,9 százalék deficittel, 2021-ben pedig 1 százalék mínusszal.

A maastrichti kritériumok alapján számított, tavalyi GDP-arányos államadósság 70,2 százalék volt. Az OECD az idei évi hiányt a májusban várt 68,5 százalékról 67,2 százalékra, a jövő évit 66,8 százalékról 65,3 százalékra módosította, 2021-re pedig további csökkenésre, 63,1 százalékra számít.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.

Mesterséges intelligencia a HR-ben

A mesterséges intelligencia néhány éve valósággal ránk rúgta az ajtót, a technológia az élet számos területét igyekszik forradalmasítani. Az AI térhódításához a munkaerőpiac is fokozatosan alkalmazkodik, a HR-folyamatokban is egyre nagyobb szerepet kap, a szakemberek döntő többsége ma már úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia valódi segítség lehet.

Rekordon a személyi kölcsönök, ismét 100 milliárdnál a lakáshitelek

Márciusban tovább csökkent a lakáshitelek átlagos kamata, az új szerződések összege pedig megközelítette a 100 milliárd forintot, amire utoljára közel két éve volt példa. A személyi kölcsönből is rekordösszegben vettek fel az igénylők.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.