Kovács Árpád

A kormány gazdaságvédelmi intézkedései is életet mentenek a koronavírus-járvány idején, de lesz költségvetési hatása, az ország adósságállománya nőhet - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén középtávon is fenntartható az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács.

A hazai és a külhoni magyar középiskolák pénzügyi, gazdasági és vállalkozási versenyére, a PénzSztár versenyre idén 1048 csapat jelentkezett - jelentette be Kerekes György István, a PénzSztár Versenyközpont vezetője.

Az erőteljes beruházási hullám, a munkavállalók számának növekedése, valamint a vállalati beruházási kedv biztosítja a magyar gazdaság fejlődését. A lendület a következő években is kitarthat - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Idén 4,5 százalék körüli növekedést vár, jövőre pedig a gazdasági bővülés ütemének lassulását prognosztizálja a Költségvetési Tanács (KT) munkáját segítő elemzők többsége - derült ki a tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján.

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat - jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé vitájában.

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak és elérhetőnek tartja a 2020. évi, uniós módszertan szerint számított 1,0 százalékos GDP-arányos hiánycélt - állapította meg a jövő évi költségvetési törvény tervezetéről készített véleményében a testület. A tervezetet a kormány június 4-én nyújtja be az Országgyűlésnek.

Egy esetleges újabb gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - hangzott el a 13. Pécsi Pénzügyi Napok nyitónapján.

Még 2020-ra is nyugodt időszakot vár a világgazdaságban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki szerint 2021-22-re már erősödhetnek a kockázatok, és bizonyos mértékben visszatérhet a válság.

Mindemellett a hitelesség, a költségvetési fegyelem és az államadósság csökkentése jelenti a magyar gazdasági növekedés alapját, nyugodt cselekvésre alkalmas évnek nevezte az ideit a Költségvetési Tanács elnöke, hozzátéve, hogy a gazdaság fejlődésének záloga egy versenyképességi fordulat.

Polt Péter adósságainak törlesztésére fordít milliókat, Matolcsy György ötmillió forintos jegybankelnöki fizetése mellett is szerez plusz jövedelmet, az ÁSZ elnöke államkötvényekbe fekteti megtakarított pénzét, Kovács Árpád négy ingatlan társtulajdonosa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke lakást ad bérbe, a GVH elnöke inkább devizában gyűjt - vagyonnyilatkozatot tettek az állami vezetők.

A hazai GDP bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke Sopronban.

Az európai uniós támogatások nem érkeztek meg, az átutalás a választás miatt jövőre tolódhat, akkora összegről van szó körülbelül amennyit az adósságszolgálatra kell  fordítani -derült ki a Költséágvetési Tanács elnökének szavaiból. Kovács Árpád elmondta: 2016-ban "egy fillér eu-s pénzt nem kaptunk", alkalmazkodhatunk, mint akkor.

A makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak az első fél évben, kockázatot jelent ugyanakkor az európai uniós források beérkezésének elhúzódása, valamint a költségvetési szervek kiadásainak túlteljesülése - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az első fél év költségvetési folyamatait értékelő elemzésében. 

A 2019-es költségvetés biztonságosnak nevezhető, a Cafeteria fokozatos kivezetését messze nem az egyensúly javításának szándéka indokolja, a közszféra dolgozóinak átképzését, a gazdaságba irányítását az élet, a fizetések differenciálódása, a munkaerőpiac helyzete is sürgeti. Interjú Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács (KT) elnökével.

Az elmúlt hetekben erős téma lett itthon, hogy a magyar gazdaságnak milyen esélyei lennének az Európai Uniós források nélkül. Az egyik állítás szerint szinte semmi, míg mások szerint a növekedés lehetőségeit csak kisebb mértékben gátolná az EU-s források elmaradása. Kovács Árpád azok közé tartozik, akik szerint a vita álságos, a magyar gazdaság önerőből is képes – ha valamivel szerényebb mértékben is – a növekedésre.