Visszajön a roaming. Nem lesznek filléres repülőjegyek. A brit felsőoktatás a források 15, a kutatás-fejlesztés pedig 45 százalékát veszíti el. Gyengül a font, nő az infláció, csökkennek a reálbérek. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés 10 milliárd eurót bukik. Közel 1 millió munkahely kerül veszélybe, a 6 százalékos recesszió sem kizárt. Durván ez a veszteséglista. Legalább ilyen sötét a kép, ha a részleteket vizsgáljuk. Petrus Szabolcs összegzése a Brexit-károkról.
Nagy-Britanniában az EU-ról ritkán beszéltek pátosszal. Alig esett szó az integrációval történelmi jelentőségéről, arról, hogy békét hozott a kontinens évszázadokig háborúzó népeinek. A britek döntését a a bent maradásról az 1973-as belépésről, és a 2016-os referendumig gazdasági tényezők motiválták. „Tudják, hogy a tagság kifizetődő, ezért Európára fognak szavazni” – mondták a referendum előtt Brüsszelben. Sokk volt, amikor a többség a kilépés mellett döntött.
Tény, hogy az Egyesült Királyság az EU harmadik legnagyobb nettó befizetője. 2016-ban 6,3 milliárd euróval többet adott a közös költségvetésbe, mint amennyi onnan kapott. A Brexit támogatói sokat hivatkoztak erre. Azt viszont elhallgatták, hogy a brüsszeli szubvenciók megszűnésének sok brit a biztos vesztese lesz. A gazdasági károkon keresztül pedig mindenki bukik valamennyit.
A nagy tételű veszteségek
Az EU-tól sok jogcímen és sokaknak érkezik pénz Nagy-Britanniába. A legnagyobb profitőr az agrárium. A 2014-2020 költségvetési időszakban 5,2 milliárd euró jut a mezőgazdaságra, 4,9 pedig vidékfejlesztésre.
Brüsszel az oktatás és a tudomány finanszírozásában is kulcsszerepet játszott. A Horizont program keretében a jelenlegi, 7 éves költségvetési periódusban 4,7 milliárd euróhoz jutott a brit felsőoktatás – az összes bevétel 15 százalékához! A szellemi életének ezen felül le kell mondania az Európai Kutatási Tanácstól érkező évi 1,3 és a Marie-Skłodowska-Curie-Akció (MSCA) keretében járó 0,7 milliárd eurós kutatási támogatásról – a kutatási források 45 százalékáról! Ráadásul a szigetország egyetemei a kilépéssel sokat vesztenek nemzetközi népszerűségükből. Érthető, hogy a brit egyetemi életben vészharangokat kongatnak. A tavalyi tanévben Kínából 95 ezer hallgató érkezett. A külföldi diákok 22 milliárd euróval járult hozzá a brit GDP-hez.
A hallgatók nem csak a felsőoktatás szűkülő forrásain keresztül érzik meg a Brexitet. Vége szakad a EU más egyetemein 1 vagy 2 szemeszteres ingyenes tanulást és ösztöndíjat biztosító Erasmus-programnak, amelyben 2016-ban 36 ezer brit diák vett részt.
A sok kicsi, ami mint tudjuk sokra megy
Más területek abszolút értékben nem részesültek ennyi támogatásban, az uniós szubvenciók megszűnése azonban létüket veszélyezteti.
Kérdés, hogy a 52 art mozi, amely tavaly 40 millió eurót kapott, számíthat-e bármilyen támogatásra a brit kormánytól. Sokak lakhatására hathat ki, hogy Brüsszel nem támogatja tovább a szociális otthonteremtést, ahogy ezt 2016-ban 1,2 milliárd euróval tette. Az infrastruktúra is meg fogja szenvedni a kilépést. Brüsszel nem csak a vidékfejlesztési támogatásokon keresztül segített. London 2016-ban egymilliárd eurót kapott szennyvízhálózata megújítására, illetve a Thames Tideway-csatorna kiépítésére. Bizonytalan, hogy a brit költségvetés pótolja-e a 0,2 milliárd eurót, amivel Brüsszel a fiatalok foglalkoztatását segítette elő. Nem elhanyagolható kérdés egy olyan országban, ahol a 25 év alattiak 11%-a munkanélküli.
A mindennapok sokkja
Sokakat sokként érhet, hogy a kilépés másnapján ismét roming-díjakat kell fizetniük, ha egy európai országból hazatelefonálnak. Az pedig a megszűnő munkahelyeken keresztül lesz érezhető, ha a világ legnagyobb távközlési cége, a Nagy-Britanniában 10 ezer embert foglalkoztató, angol Vodafone Londonból Düsseldorfba helyezi át európai központját, ahogy erre a cégvezetés már többször utalt.
2016-ban 130 millión repültek át a brit csatorna felett. Ezért sokakat fog hideg zuhanyként érni a fapados járatok drágulása és a kínálat csökkenése. Az Egyesült Királyság a Brexitel elhagyja a közös európai légipiacot is, amelyen belül a légitársaságok szabadon repülhetnek és határozhatják meg a jegyárakat. Komoly probléma ez a brit fapados óriásnak, az Easyjetnek, és a forgalma 40 százalékát Nagy-Britanniában megtermelő, piacvezető ír Ryanairnek is.
Minden britet érinteni fog, ha hazájukban többé nem érvényesülnek az európai fogyasztó-, és adatvédelmi előírások. A liberálkapitalizmust favorizáló Nagy-Britannia várhatóan a szintén ilyen elveket valló USA európainál lazább előírásaihoz fog igazodni. Így próbálva a Brexittel versenyképességéből sokat vesztő ország a nemzetközi cégeket maradásra bírni.
Gyengül a font, növekszik az infláció
Közvetett, de mindenkit érintő hatás a font referendum óta tartó gyengülése. Ez nem csak az exportcikkek, így az élet minden területére kiható energiaárak emelkedésében érződik. Az infláció a 2016-os 0,5%-ról nagyot, 2017-re 3 százalékra ugrott. A bérek viszont stagnálnak, így a tavalyi 0,2%-os reálbércsökkenéssel mindenki a Brexit közvetlen vesztese lett.
A gyengülő font érinti a GDP 88%-t kitevő államadósságát, a 2017-ben 4,5%-os hiánnyal küzdő államkasszát is. A részben devizában felvett hitelek törlesztése a font gyengülésével automatikusan többe kerül.
Ingatlanpiac
Sokakat érint az ingatlanárak várható csökkenése. Ez a multinacionális cégek egy részének távozásával első körben az irodapiacon fog érződni. Középtávon, a gazdasági visszaesés és az elvándorló munkahelyek okán a magánlakásokra is ki hat. Különösen kellemetlen azoknak, akik korábban a horribilis londoni árakon hitelből vásároltak saját otthont.
Súlyos vámtételek
A legnagyobb, nehezen számszerűsíthető érvágát a közös piaci színtér elhagyása lesz. A brit kormány egy széleskörű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik a Kanada és az EU közötti CETA mintájára. A tárgyalások nehezen haladnak, az idő pedig szorít a 2019 márciusi kilépésig.
„Rendezetlen kilépéssel” Nagy-Britannia automatikusan egy WTO kereskedelmi partner státuszába süllyedne. Az EU-ba exportált autókat 10, az élelmiszereket 12, bizonyos termékeket pedig akár 600 százalékos vám terhelne. Horrorszcenárió, hisz a szigetország exportjának 40%-a az EU-ba irányul.
A bankszektor
Nagy kérdés a londoni City, az eddigi európai pénzügyi központ. Számára nélkülözhetetlen a passporting, tehát a gazdasági társaságok bejegyzésének kölcsönös elismerése, amivel a Nagy-Britanniában bejegyzett bankok az egész EU-ban pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak. Ez a közös piac elhagyásával veszendőbe megy. Eldöntetlen, hogy már a kilépés pillanatában, vagy csak a 2 éves átmeneti időszak végén. A brit kormány szeretné, ha legalább a pénzügyi tevékenységek engedélyezésének kölcsönös elismerése fennmaradna.
A legtöbb brit pénzintézet már fejleszti az EU tagállamaiban működő leánybankjait, illetve ilyeneket alapít, sok külföldi pedig elhagyta Londont. A svájci USB és az amerikai Goldman Sachs Frankfurtba, a brit Barclays Dublinba, a szintén brit HSBC pedig Párizsba helyezte át európai központját. A PricewaterhouseCoopers szerint 2020-ig 9,5 százalékkal és 100 ezer munkahellyel zsugorodik a brit pénzügyi szektor.
Az autóipar
A reálgazdaságban leginkább az autóipart érinti a Brexit. A kivétel nélkül külföldi kézben lévő brit autógyártók a vámok és a szigorodó határellenőrzés miatt a nehézkesebbé váló szállítás okán várhatóan csak annyi autót gyártanak Nagy-Britanniában, amennyit helyben el tudnak adni: 2016-ban a tervezett beruházások harmadát törölték a gyártók, 2 milliárd euró értékben. A Minit tulajdonló BMW pedig bejelentette, hogy Hollandiába helyezi át a gyártás jelentős részét.
Szállítmányozás
A reálgazdaság minden szegmensére ki hat a vámhatárok visszaállítása és a határellenőrzés szigorodása. Várhatóan a külföldi és a brit cégek is áthelyezik a kontinensre az EU-ba szánt termékeik gyártását.
A szállítmányozási nehézségek a kontinentális gyártókkal együttműködve zajló just-in-time-termelés ellehetetlenüléséhez fog vezetni. A kifejezés azt takarja, hogy egy gyárban nincs raktárkészlet, a beszállítók közvetlenül a beépítés előtt szállítják a komponenseket.
Munkaerőpiac
A Brexit napján megszűnik a munkaerő szabad áramlása. Az elképzelések szerint a 2 éves átmeneti időszakban a régieket és az újonnan érkezőket is megilletné a letelepedés és munkavállalás joga. Hogy utána mi történne, tisztázatlan. Nem csak az íreket (340 ezer) lengyeleket (900 ezer), magyarokat (350 ezer), románokat (330 ezer) érintené érzékenyen, ha el kellene hagyniuk az országot. A brit gazdaság is megsínylené 3 millió ember elűzését a munkaerő piacról.
Észak-Írország
Teljes a bizonytalanság Észak-Írország körül. Az észak-ír gazdaság szereplői csak a közös piacon belül, míg a katolikusok polgárok csak ír állampolgársággal látják biztosítva a jövőt. Az észak-ír katolikus párt, a Sinn Fein szerint a kilépéssel nem tartható a Nagypénteki Békeegyezmény sem.
A britek olyan szabad kereskedelmi megállapodásban bíznak, amely nem teszi szükségessé az ír-észak-ír határ ellenőrzését. Kontroll nélküli áruforgalom azonban csak egy közös piacon belül lehetséges. A britek viszont éppen ennek elhagyására készülnek.
Az EU új javaslata szerint Észak-Írország a közös piac része maradna; az ellenőrzés nem a köztársaság és Észak-Írország, hanem utóbbi és Nagy-Britannia többi része között zajlana. London félelme szerint ez de facto Észak-Írország elszakadását jelentené. E helyett azt javasolja, hogy kamerák regisztrálják a határon áthaladókat. Így megállás nélkül lehetne áthaladni a határon. A vámolás pedig a felvétel alapján később történne.
Számszerűsített összveszteség
Nehéz a Brexit összes következményét számszerűsíteni. A brit pénzügyminisztérium szerint a kilépést követő 2 évben összesen 6 százalékkal lesz alacsonyabb a GDP annál, mint amennyi a bent maradás esetén lett volna. A munkáltatói érdekképviselet szerint 800-900 ezer munkahely fog megszűnni. A Nemzetközi Valutaalap (IWF) pedig legalább 2%-os recesszióval számol.
A maradó tagállamok is veszítenek
Az EU-t is érzékenyen érinti a britek távozása. Pótolni kell a szigetország költségvetési hozzájárulását, illetve csökkenteni a kiadásokat. A tervezésre még van idő, mert Nagy-Britannia az átmeneti időszakban fizetni fog. Az viszont már most tudható, hogy a Közös Agrárpolitikának (KAP) 2020 után a kieső 5 milliárd euró miatt zsugorodik.
Az európai gazdaság szereplők is vesztenek. Az EU és Nagy-Britannia külkereskedelmi mérlegében a britek oldalán van jelentős hiány (2017-ben 176 milliárd euró). Ezt mutatják a magyar számok is. 2015-ben Magyarország 35 milliárd euró értékben exportált, de csak 15 milliárdért importált. Tehát a brit behozatali vámok bevezetésével egy fontos exportpiaca nehezebben lesz elérhető. A briteknek viszont az élet minden területén drágulásra kell készülniük. Az is látszik, hogy a pénzügyi szektort különösen érzékenyen érinti a Brexit. A szolgáltatások területén ugyanis az egész EU és Magyarország vonatkozásában is – ha csak minimális mértékben, de – brit többlet van (2015-ben 14 milliárd euró magyar volt az export és 16 milliárd az import).
A vámok kölcsönös visszaállításával is elsősorban a britek járnak rosszul, ugyanis az Egyesült Királyságba előállított termékek 40 százaléka az EU-ba megy.
