államháztartási hiány

Az első tizenegy hónapban az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium.

Az OECD azzal számol, hogy a következő két évben lassul a globális gazdaság növekedése az idei évhez képest, és a gazdasági kilátások terén az eddig becsültnél magasabb és tartósabb inflációt tartja a legnagyobb kockázati tényezőnek. A szervezet Magyarországon is lassuló növekedést prognosztizál 2022-ben és 2023-ban.

Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 1730,2 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal nőttek az idei év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 2048,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal voltak magasabbak. A központi alrendszer 2922,2 milliárd forintos hiánnyal zárt október végén, ami az idei évre kitűzött módosított előirányzat 127,7 százaléka és 634,5 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 572 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,2 százalékát tette ki. A szeptember végén zárult egy évben az államháztartás hiteligénye 4013 milliárd forint, a GDP 7,7 százaléka volt - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

A magyar felzárkózási pályát újra kell tervezni, olyan egyensúlyi fordulatra van szükség, amely nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu-n megjelent írásában.

Magyarország gazdasági növekedése 2022-ben is erőteljes, 5,4 százalékos lesz a fiskális ösztönző intézkedéseknek köszönhetően. Azonban 2023-ban már várhatóan 3,2 százalékra lassul, ahogy a szakpolitikai támogatás fokozatosan megszűnik - közölte az Európai Bizottság őszi időközi gazdasági előrejelzésében.

Az első tíz hónapban az államháztartás központi alrendszere 2922 milliárd forintos hiánnyal zárt, októberben a deficit mértéke 630 milliárd forint volt - közölte a Pénzügyminisztérium.

Az államháztartás központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját - erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.

A pandémia következményeként jelentősen megugrott a GDP-hez mért államháztartási hiány és az államadósság az Európai Unióban tavaly - jelentette az Eurostat.

A járvány negyedik hulláma a magas átoltottság miatt a kormány várakozásai szerint gyengébb lesz, így idén változatlanul 7 százalék körüli gazdasági növekedésre és 7,5 százalék körüli hiányra lehet számítani - mondta a pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum című konferenciáján.

A Kopint-Tárki a nyáron jelzett 5-5,5 százalék helyett jóval nagyobb, 6,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén - ismertette Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentését.

Az év első kilenc hónapját az államháztartás központi alrendszere 2292,0 milliárd forintos hiánnyal zárta - közölte a Pénzügyminisztérium.

A vártnál jobb második negyedéves GDP-adat miatt a Takarékbank a korábbi 7,7 százalékról 8,0 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését.

Magyarország folyó áron számított GDP-je 2020-ban 11,5 milliárd forint híján 48 ezer milliárd forint volt, változatlan árakon számítva 4,7 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 4,922 millió forint, vásárlóerő-paritáson számolva 22 ezer 216 euró volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az első negyedévi 6,0 százalék után a második negyedévben 2,5 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. Így az első félévben 4,2 százalékon állt, 0,5 százalékponttal alacsonyabban az egy évvel korábbinál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Augusztusban az államháztartás központi alrendszere 97,0 milliárd forint hiánnyal zárt, amely alig különbözik az egy évvel korábbi 96,3 milliárd forinttól. Az év első nyolc hónapjában 1900,7 milliárd forintot tett ki a deficit, a tavalyi 2270,3 milliárd forintnál 369,6 milliárddal kevesebbet - közölte a Pénzügyminisztérium.

A válságra adott költségvetési lépések hatására a gazdasági növekedés visszatért, az államadósság-szabály teljesül, a költségvetés bevételei pedig az időarányosnál kedvezőbben alakultak - foglalták össze az első félévi költségvetési folyamatokat elemzésükben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői.

Az idei év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, amelyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet - áll az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzésében.

Az első félévi költségvetési adatok és a várható reálgazdasági folyamatok alapján mind a GDP-arányosan 7,5 százalékos eredményszemléletű hiány, mind a 2021. év végére meghatározott 79,9 százalékos államadósság-mutató elérhető - állapította meg a Költségvetési Tanács.

Felfelé módosította a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8 százalékos, 2022-re pedig 5,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál.