A citrom héja emberi fogyasztásra alkalmatlan! Ha ki is írják, ki figyel oda? Pedig mérgező, méghozzá lemoshatatlanul. Így aztán csak reménykedhetünk benne, hogy a limonádénkba, vagy koktélunkba ejtett citrom biotermesztésű.
Ha kétkedünk ebben, csak óvatosan bánjunk vele, lehetőleg a héját ne együk meg, és süteményekbe se reszeljünk még a többi citrusféléből sem. A magyar piacon kapható importált citrusféléket ugyanis általában erős gomba- és rovarirtó szerekkel kezelik. Ennek az az oka. hogy a távoli országokból hozzánk kerülő gyümölcsöket, hosszan szállítják, legalább 2-3 napig. Megromlanának és kiszáradhatnának, egyszerűbb és ‘gazdaságosabb’ vegyszerrel védekezni a gyümölcsszedés után ez ellen is.
Vagyis jöhet az erős gombaölő vegyi anyag, no meg a kiszáradást gátló viaszolás szedés után. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi, hogy megfelelően, feltűnően figyelmeztetik-e a vásárlókat a veszélyre, honlapján a gyakorta használt szereket is megemlíti, például ilyen az ortofenil-fenol, az imazilil és a tiabendazol, az asztalaink mellett azonban nem állhat egy szakember. Amikor haza vittük saját felelősségünk marad, mit kezdünk a veszélyes héjakkal. Mert a veszély nem is kicsi.
A Webbeteg leírása szerint az ortofenil-fenol (E231 ) “A citrusfélék penészesedés ellen használt, gombaölő hatású felületkezelő szere, amely rendszerint megtalálható a gyümölcsök héján és csomagolópapírjában is. Az állatkísérletek eredményei szerint hólyagrák kialakulásához vezethetnek.” A Wikipédia a napi bevihető mennyiséget maximum 0,2 mg/testsúlykg-ban határozza meg.
Az imazalil állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy évtizedes toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.
Ezeket az anyagokat -másokkal is – kombinálva alkalmazzák, így a hatás nehezen kiszámítható. Például egyes szerzők a tiabendazol a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációjára a hólyagrák kialakulásának fokozott esélyét emlegetik.
Nem csak citrusféléket, a narancsot, a mandarint, a citromot más déligyümölcsöt, a grépfrútot, banánt kezelik tartósítószerekkel. Külön kell mégis beszélni róluk, mert héjuk is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, italba, teába, süteménybe. Az iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.
Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható.
A feliratozás kötelező, amit a Nébih az elárusító helyeken ellenőriz. Az iparilag előállított élelmiszereken az összetétel is szigorú szabályok szerint szerepelnek. Igaz nem fogja a vendéglátóhelyeken a séf kezét az ellenőrök. A vendéglősöknek viszont saját HACCP kézikönyvük van, ami a belső élelmiszertárolási rendet, a gyümölcsök felhasználási módjait is rögzítik. Különösen, ha nem vastag héjú citromról van szó, bízhatunk benne, hogy a drágább biotermesztésűből kaptunk poharunkba. Persze nem baj, ha annak a héját sem fogyasztjuk el.
Ha mégis, mondjuk cukrozott gyümölcshéjat szeretnénk enni, az üzletekben kapható aszalt, vagy kandírozott citrushéj készítmény. Ezek kizárólag “mentes” gyümölcsből készülhetnek, ezért süteményeknél a friss reszelt héj helyett használhatók. A termék címkéjének ellenőrzésével győződhetünk meg a gombaölőszer mentességről.
Gombaölő-szerrel biztosan nem kezelt a bio-citrom/narancs…
