Agrár

Közel négyszázezer pályázatot támogatott, több mint 2942 milliárd forint uniós és hazai forrásból az előző uniós költségvetési ciklusban meghirdetett Vidékfejlesztési Program, aminek utolsó támogatásait az idén év végéig fizetjük ki.

Tovább bővült a sütőtök termőterülete, egyre több gazda lát lehetőséget az aszálytűrő, alacsony költség mellett termelhető sütőtökben. Az idei szezon már elkezdődött, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a legfinomabb sütőtököt továbbra is közvetlenül a termelőknél érdemes keresni, a személyes vásárlás mellett pedig akár már a világhálón is rendelhető az őszi csemege.

A magyar vadgazdálkodás Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amelyre jogosan lehetünk büszkék – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, a 2025. évi Országos Vadásznap ünnepélyes megnyitóján, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Göbös-majorban.

A mezőgazdaság szó hallatán sokak fejében azonnal a szántás-vetés, a kétkezi fizikai munka képe jelenik meg. Pedig a modern gazdálkodás ma már messze nem erről szól.

Bár az ügyfél a kamatot megfizeti a banknak, de ténylegesen kompenzációt kap rá, így a kamattámogatási keret erejéig nem terheli kamatköltség.

Idén több mint 3 milliárd forint kifizetése várható ezen a jogcímen – tájékoztatott Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára.

A sikeres magyar agrárlobbinak köszönhetően 10,8 millió euró, azaz 4,2 milliárd forintnak megfelelő összegű támogatáshoz jut Magyarország a tavaszi fagykárban érintett termelők megsegítésére az Európai Uniótól. Minden olyan szőlő- és gyümölcstermelő, akinek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt kára van jogosult lesz erre a támogatásra, mégpedig a kárenyhítési juttatáson felül.

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Az idei Erdők Hete programjainak célja az erdők klímavédelemben betöltött szerepének bemutatása a társadalom, és főképp a fiatalok számára.

A 85 milliárd forintos Gigabit Magyarország Programmal minden lakott területen hozzáférhetővé teszik a gigabitképes internetet és az 5G mobilkapcsolatot - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) infokommunikációért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében.

A díjakat Nagy István agrárminiszter, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a NATaB-elnöke és Papp Zsolt, a NAK elnöke adta át.

A magyar agrárszektor élen jár az innováció és digitalizáció terén, hiszen az adatvezérelt termelés, a precíziós gazdálkodás, a robotika és az időjárásálló termelés ma már a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szerves részét képezi – hangsúlyozta Ökrös Oszkár helyettes államtitkár a budapesti nemzetközi Tudományos és Innovációs Héten.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.

A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpontban tartott projektnyitó eseményen, Fonyódon.  A fejlesztés célja, hogy az Ordacsehi-berek, a Balaton délnyugati térségének egyedülálló, titokzatos mocsárvilága megőrizze természeti értékeit, valamint a szemléletformálás és környezeti-nevelés magasabb színvonalú legyen és a kor követelményeinek megfeleljen

A kormány célja, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket biztosítson a tanyán élők számára, amelyek hozzájárulnak az élhető környezet fenntartásához, a korszerű infrastruktúra kiépítéséhez, valamint a lakhatási körülmények javításához. Ezért az Agrárminisztérium uniós társfinanszírozással 15 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel támogatja a tanyák fejlesztését. A támogatási kérelmek benyújtására 2025. szeptember 4-től van lehetőség.

A juhtartás a legfenntarthatóbb állattenyésztési ágazatok közé tartozik, a szektor stabilitását a jelentős mértékű export biztosítja, ugyanis a magyar juh- és bárányhús egyre ismertebb és keresettebb a nemzetközi piacon. Fontos, hogy a fogyasztók a hazai bárányhús vásárlásával nem csupán egészséges és kiváló minőségű fehérjeforráshoz juthatnak, de a magyar állattartókat is segíthetik – jelentette ki Tarpataki Tamás a Juh- és bárányhúsfogyasztást népszerűsítő spanyol–magyar nyitórendezvényen, Budapesten.

Nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják.

A díszkertészek munkájukkal élhetőbbé, szebbé és jobbá teszik világunkat, az ágazat szereplői ezért is számíthatnak a kormány támogatására.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

A természetvédelem nem örökölhető, tenni kell érte, hogy az emberek felismerjék, ezért is példaértékű Kecskeméti TV és a Pannon TV természetvédelmi célú magazinsorozata, amely az elmúlt másfél évben több mint 80 millió forint európai uniós támogatással valósulhatott meg az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként.