Agrár

A sikeres magyar agrárlobbinak köszönhetően 10,8 millió euró, azaz 4,2 milliárd forintnak megfelelő összegű támogatáshoz jut Magyarország a tavaszi fagykárban érintett termelők megsegítésére az Európai Uniótól. Minden olyan szőlő- és gyümölcstermelő, akinek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt kára van jogosult lesz erre a támogatásra, mégpedig a kárenyhítési juttatáson felül.

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Az idei Erdők Hete programjainak célja az erdők klímavédelemben betöltött szerepének bemutatása a társadalom, és főképp a fiatalok számára.

A 85 milliárd forintos Gigabit Magyarország Programmal minden lakott területen hozzáférhetővé teszik a gigabitképes internetet és az 5G mobilkapcsolatot - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) infokommunikációért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében.

A díjakat Nagy István agrárminiszter, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a NATaB-elnöke és Papp Zsolt, a NAK elnöke adta át.

A magyar agrárszektor élen jár az innováció és digitalizáció terén, hiszen az adatvezérelt termelés, a precíziós gazdálkodás, a robotika és az időjárásálló termelés ma már a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szerves részét képezi – hangsúlyozta Ökrös Oszkár helyettes államtitkár a budapesti nemzetközi Tudományos és Innovációs Héten.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.

A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpontban tartott projektnyitó eseményen, Fonyódon.  A fejlesztés célja, hogy az Ordacsehi-berek, a Balaton délnyugati térségének egyedülálló, titokzatos mocsárvilága megőrizze természeti értékeit, valamint a szemléletformálás és környezeti-nevelés magasabb színvonalú legyen és a kor követelményeinek megfeleljen

A kormány célja, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket biztosítson a tanyán élők számára, amelyek hozzájárulnak az élhető környezet fenntartásához, a korszerű infrastruktúra kiépítéséhez, valamint a lakhatási körülmények javításához. Ezért az Agrárminisztérium uniós társfinanszírozással 15 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel támogatja a tanyák fejlesztését. A támogatási kérelmek benyújtására 2025. szeptember 4-től van lehetőség.

A juhtartás a legfenntarthatóbb állattenyésztési ágazatok közé tartozik, a szektor stabilitását a jelentős mértékű export biztosítja, ugyanis a magyar juh- és bárányhús egyre ismertebb és keresettebb a nemzetközi piacon. Fontos, hogy a fogyasztók a hazai bárányhús vásárlásával nem csupán egészséges és kiváló minőségű fehérjeforráshoz juthatnak, de a magyar állattartókat is segíthetik – jelentette ki Tarpataki Tamás a Juh- és bárányhúsfogyasztást népszerűsítő spanyol–magyar nyitórendezvényen, Budapesten.

Nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják.

A díszkertészek munkájukkal élhetőbbé, szebbé és jobbá teszik világunkat, az ágazat szereplői ezért is számíthatnak a kormány támogatására.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

A természetvédelem nem örökölhető, tenni kell érte, hogy az emberek felismerjék, ezért is példaértékű Kecskeméti TV és a Pannon TV természetvédelmi célú magazinsorozata, amely az elmúlt másfél évben több mint 80 millió forint európai uniós támogatással valósulhatott meg az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként.

A föld ezer esztendeje megtart minket, hazát és életet ad, ezért az államalapítás ünnepe és az új kenyér megszegése a magyarság megmaradásának jelképe - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartott kitüntetési ünnepségen, hétfőn, a Pesti Vigadóban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladataként országszerte pályaorientációs tájékoztató napokat szervez az agrárszakképzés, az agrárszakmák és -intézmények népszerűsítése céljából. A programsorozat elsősorban a szülőknek, valamint az érdeklődő pedagógusoknak (osztályfőnököknek, pályaorientációs kollégáknak) szól.

Az ország északi részében kifejezetten jó csemegekukorica-terméseredmény várható, míg délebbre nem ennyire jó a helyzet. Az itthon megtermelt csemegekukorica jelentős részét a konzervipar dolgozza fel, de a fogyasztók körében rendkívül népszerű a friss, csöves kukorica is. A frisspiacra szánt terméket elsősorban kistermelők állítják elő, a különböző termesztési módszerek alkalmazásának, illetve az ütemezett vetésnek köszönhetően május végétől október elejéig elérhető a magyar csemegekukorica a boltokban, piacokon.

Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben, érdemi mennyiséget csak a közép- vagy késői érésű fajtákról tudtak betakarítani a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az alacsony termés ellenére jelentős kereslet alakult ki a nemzetközi piacon a magyar meggy iránt, ami az árakat is extrém módon felfelé hajtotta.

A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös és fényszegény májusi időjárás miatt, az első kötések jórészt ki is maradtak. A tavaszi időjárás, különösen az április 07-08-ai fagyok az ültetési terveket teljesen felborították, mert a március végén, április elején kiültetett palánták megfagytak.

Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók az erdők ökológiai vízpótlásában