Petrus Szabolcs (Németország)

Az új generációs magasfeszültségű vezeték, amely 1,4 gigawatt, tehát 3,6 millió háztartás számára elegendő áramot tud továbbítani, lenyűgöző tájakon keresztül épült.

Az SPD miniszterelnökei az agrár-dízel jövedéki adójának emeléséről se akarnak hallani, pedig csak 3 lépcsőben, 3 év alatt jönne.

Az élelmiszeripar a mesterséges húst is erőteljesebben futtatná, pedig drága és rossz a klímamérlege.

Aki jelentős CO2-kibocsátással gyártott termékeket, például acélt vagy cementet importál az EU-ba, klímavámot kell fizetnie,

Egy svájci ökocég Zimbabwében indította el a világ eddigi legnagyobb CO2-kibocsátás jóvátételi projektet. Kérdés, hogy profitál-e a környezet és a helyiek a 100 millió eurós beruházásból.

Németországban 2024-től tilos új gáz- vagy olajkazánt beépíteni. Mindenki az alternatív megoldások előnyeit és hátrányait latolgatja. Erről kérdezik a Vailant vezetőjét, Norbet Schiedecket az újságírók és barátai is. 

A modern közgazdaságtan atyja, Adam Smith 300 éve született. Az ünnepre kiadott cikkek, tanulmányok sokaságából kiderül, hogy a gazdasági törvényszerűségek, amiket a XVIII. században jegyzett le, a XXI. század legnagyobb kihívására, a gazdaság zöld átalakítására is igazak.

Overtourism, magyarul túlturizmus az új jelenség neve: a túl sok turista nemcsak zsúfoltságot okoz, a célállomás és az ott élők létét veszélyezteti. A pandémia elmúltával nagyobb probléma, mint valaha. A legkedveltebb európai úti célok meghökkentő tilalmakkal állnak elő.

Mindenki, így a szállásadók is azt latolgatják, mit hoz a 2023-as esztendő. Az elmúlt évek drámai és váratlan eseményei, a Covid, majd a háború minden prognózist felborítottak. Mégis muszáj tervezni.

A Covid hatása elmúlt, a háború és az energiaválság pedig alig hat ki az utazási kedvre – mondják Itáliában, ahol 2022-ben növekedési rekord volt.

Az Új Selyemút építése világszerte lelassult, Itáliában pedig semmi nem épül. Az olasz kormány már nem is kér a kínai beruházásokból. Az EU és az USA az alternatív infrastruktúra projektjeiben látja a jövőt.

A kutya a legjobb barátunk és a legrégebben háziasított állatunk. Az idegenforgalom csak most ismerte fel a bennük és gazdáikban rejlő lehetőséget. De felmerül a kérdés: Öröm-e a kutyának az utazás?

A sokáig a csőd szélén táncoló Alitalia a Covid-járványt az állami mentőmellények ellenére sem élte túl. Az olasz kormány 2021-ben új nemzeti légitársaság alapított. Az ITA most privatizáció előtt áll. A Lufthansa és egy befektetési alap ajánlatott tett, egy további érdeklődik. Ha az eladás nem sikerül, az ITA az Alitalia sorsára juthat.

Tesla. A válsággal küzdő és története legnagyobb átalakulását élő autóipar sikersztorija. Startupból lett világcég. Az alapító, Elon Musk megszállott zseni. Őrültségnek látszó ötleteit mindig sikerre viszi. Iparágakat alakít át. Róla és cégiről szól Tim Higgins kötete, amiről egy, a Teslát jól ismerő mérnökkel beszélgettünk.

Mikorchipek nélkül nem működik egyetlen elektromos készülék sem. Hónapok óta tartó hiányuk az egész gazdaságot bénítja. A krízis legsúlyosabban az autógyártókat érinti, amelyek sokáig a többségében ázsiai chipgyártók legkedveltebb vevői voltak. Most utolsók a chipre várók hosszú sorában.

Autó, okostelefon, botmixer – félvezetők nélkül egyik sem működik. Hiányuk az egész gazdaságot bénítja. A gyártók szinte kizárólag ázsiaiak, ezért nyugaton politikai és nemzetbiztonsági téma lett a hiány.

A tengeri társasutak a koronavírus tépázta idegenforgalmon belül is nehéz helyzetben vannak. A társaságok új, egyre különlegesebb hajók építésével előre menekülnek. Gokartpálya, tökéletes akusztikájú koncertterem, hullámvasút – minden lehetséges az óceán közepén is.

A búza világszerte a legtöbbet termesztett kultúrnövény és a legfontosabb tápanyagforrás. Az agrár- és az élelmiszeripar számára ideális fajta kinemesítése sokakat megmentett az éhezéstől, de számos egészségügyi és környezeti problémát is okoz.

Az állampapír a legnépszerűbb befektetési forma. A megtakarítóknak biztos befektetés, a kormányoknak pedig költekezés lehetőségét adja. A kölcsönös függőség azonban könnyen pénzügyi válsághoz vezet, ahogy 2008-ban.

A libanoni jegybankelnök évtizedekig a stabilitás záloga volt. Hatalmát és reputációját saját gazdagodására használta. Monetáris politikájával pedig válságba juttatta az országot. A problémák régóta ismertek, de a nyugati hitelezők és szövetségesek nem vettek tudomást róluk.