Menedzser Akadémia

Gyakran mondjuk, hogy megkérdezem a menedzseremet, a főnökömet, de szinte soha sem említjük a gazdasági, az üzleti életben a „leaderünket”. Pedig gyakorlatilag mindnyájunknak van menedzsere és leadere, ez utóbbiról kevesek tudják, mi a feladata, miben különbözik a menedzsertől. Nincsen megfelelő magyar szavunk a leaderre, ez is lehet az oka annak, hogy sokan nem tudják „őt” elhelyezni az intézményi, a céges rangsorban. Ez az írás igyekszik megvilágítani a két vezetői pozíció közötti igen jelentős különbségeket.

A nemzetközi statisztikák szerint a távközlés és az informatika után a harmadik leggyorsabban fejlődő szolgáltatási ágazat a vezetési tanácsadás. A - vezetési -megkülönböztető kifejezés lényegi elem, mert manapság rengeteg a “tanácsadó”. Mi a vezetési tanácsadás? És miért ilyen jelentős a növekedési üteme? Erre koncentrál ezúttal több részes írásában Dr. Gonda György, AzÜzlet.hu MENEDZSER AKADÉMIÁJA. Első fejezet.

A címben megfogalmazott kérdés megválaszolására adott válasz ezúttal közölt 2. részében a Menedzser Akadémia napjaink gyakorlatával és a vezetési tanácsadás jövőjével, kihívásaival foglalkozik.

A Karácsony és az újesztendő környéke többnyire a pihenésé, a lazításé. Ilyenkor kevesebb stressz, izgalom ér bennünket és arra is lehetőség nyílhat, hogy kipihenjük, kiengedjük az egész évi munkahelyi idegeskedéseket, feszültségeket. Persze ha ismerjük a szervezeti pozitív és negatív stressz okait, jelenségét, megnyilvánulásait, azok megelőzését, kezelését, „levezetését”, akkor nem kell a stressz oldással az esztendő végéig várni.

a vállalati kultúra manapság igencsak fontos versenytényező, emellett pedig a vezetők, a dolgozók és a cég egész „minőségét”, a róla alkotott képet is erőteljesen befolyásolja

Az egész világon az elmúlt 30-40 évben átalakultak a személyzeti osztályok „humán erőforrás” (human resources -HR) részleggé. A jelentős változás nem csak az elnevezésben, hanem a tevékenységi kör átalakulásában, számottevő kibővülésében is megtörtént.

Ma már minden, magát fontosnak tartó vállalat igyekszik minél részletesebben és színesebben bemutatni társadalmi felelősségvállalási tevékenységét, hiszen ennek bevétel- és imázs növelő hatása is van. Hiánya pedig versenyhátrányt, kevesebb vevőt és a hírnév esetleges megkopását eredményezhet. Mit is takar ez, a cégek számára ma már szinte nélkülözhetetlen fogalom, illetve gyakorlat? Ezúttal erről szól AzÜzlet Menedzser akadémiája, dr. Gonda György vezetési tanácsadó rovata.

Új vállalati szervezeti formák jelennek meg, az évszázados céges struktúrák mind kevésbé alkalmasak az éleződő versenyharc kihívásainak eredményes megválaszolására, sok esetben a talpon maradásra. Dr. Gonda György vezetési tanácsadó rovata.

Átalakulóban a vállalati kormányzás. Valóságos forradalom söpör végig a nagyvállalatok, elsősorban a részvénytársaságok legfelső irányítási szintjén, az igazgatóságokban és az azokat körülvevő irányító, ellenőrző testületekben. Százötven-kétszáz éves hagyományok, tabuk dőlnek meg, hogy helyüket átvegyék a 21-dik század korszerű, „áramvonalas” vezetési technikái. Más szavakkal: jelentős átalakításon megy keresztül a corporate governance, amelyet – jobb kifejezések híján – magyarul vállalati kormányzásnak (VK), vagy felelős vállalatirányítási rendszernek nevezünk.

Századunk a gyilkos piaci versenyt, és az üzleti életben következményként  a vezetők, a dolgozók, a vállalatok jelentős részénél az etikus magatartás mélyrepülését hozott. Ezt az üzleti etika elméleti, és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakértők is így látják. Mi lehet a megoldás?

Az elmúlt években új ága született a vezetéstudománynak, a különbözőség menedzsment, amelyet angolul diversity managementnek hívnak a szakemberek. Erről Szól dr. Gonda György vezetéstudományi sorozatának itt közölt része.

A sokszínű - többek között a gazdasági és az üzleti - globalizáció feltartóztathatatlan előrehaladása, az új szervezeti struktúrák megjelenése és gyors terjedése új munkavégzési formákat követel meg, azaz hozott divatba. Dr. Gonda György vezetési tanácsadó sorra veszi ezeket az új trendeket, szervezeti- és munkaformákat.

Érdemes emlékeztetni arra a korábbi döbbenetes statisztikára, amely szerint a változási projektek 80 százaléka elbukik a rossz, nem hatékony, nem elégséges kommunikáció miatt. Ez is aláhúzza annak a jelentőségét, hogy a változással kapcsolatos kommunikációs „műfajra” megkülönböztetett figyelmet és szakértelmet kell fordítani.

Mert ott van a sikeres változáskezelés majdnem-végállomása. Amikor a változásdiagnosztika segítségével sikerült beazonosítani a szükséges vagy a bekövetkezett változás típusát, elkészítettük a szükséges érintetti...

Ahogy haladnak előre az évek, úgy csökken a negatív változások iránti tűrésküszöbünk, s ez a megállapítás a szervezetekre is igaz. Többek között ezért is szükséges az úgynevezett változásdiagnosztikai tevékenység, amelynek során felmérjük a kívánt vagy a már bekövetkezett változás