A GMO hatásairól, alkalmazásának áldásos vagy éppen drámai következményeiről szóló beszámolók ezrei keringenek a világhálón. A tudósok véleményét és a laikus gazdálkodók tapasztalatait összefoglaló linkekből gyűjtöttünk néhány általunk fontosabbnak tartottat az oldalra. Videókat és írott szövegeket.
Három részes dokumentumfilm, amerikai farmerekkel készült beszélgetések, amelyeket tudósok magyarázatai szakítanak meg. A gazdálkodók génmódosított növényekkel etették állataikat. Beszámolnak arról, mit tapasztaltak, és hogyan derült fény arra, hogy a GMO okozott bizonyos jelenségeket.
Az első rész
Az első részben a génmódosított növények felhasználóinak egyre több gondjuk akadt, a jelek arra utaltak, a GMO a felelős. Az ő tapasztalataik mellett, a tudósok között Dr. Pusztai Árpád genetikus, kutató, a Norvég Táplálkozástudományi Intézet tanácsadójaként nyilatkozik, pontosítva a technológia sokszor elnagyolt leírását is.
A második rész
A második részben a gazdák elmondják, hogy az egyre szaporodó bajokkal kellett szembe nézniük, egyikük a keresztbe porzásról beszél. Az állattartók közben az állatállomány szaporodási gondjait vették észre. Egymás közötti beszélgetések utaltak csak arra, talán a takarmánnyal lehet a baj. A vizsgálatok sora nem mutatott szinte semmit.
A harmadik rész
A génmódosított növények termesztéséről is kiderült, hogy azokon a táblákon, ahol egyetlen évben vetettek a módosított génállományú magokból, legalább 16 évre van szükség, mire ismét “hagyományos” magok kerülhetnek a földbe. Így a növényvédő szerek alkalmazása is aggályossá válik ezeken a területeken.
Állítások és cáfolatok
Egy kiadvány, amely állításokat és annak cáfolatait foglalja össze. A füzet itt érhető el PDF formátumban.
A szója, a kukorica és a burgonya után már a búza génmanipulációján dolgoznak a Monsanto nevű cégnél. Az Egyesült Államokban egyre nagyobb területeket borítanak el a génmódosított növények, az amerikai búza nagy hányadát – jellemzően 40-50 %-át, de a 2007/08-as gazdasági évben például 61 %-át – exportálják, ennek a mennyiségnek körülbelül fele olyan országokba irányul, amelyek fogyasztói a GM-mentességet preferálják.
A híradások szerint azonban elég nagy a kockázata a gabonafélék módosításának. Svájci források szerint, egy génmanipulált búzafajta anyagcseréje a szabad környezetben jelentősen megváltozott: megfertőzte az anyarozs, amivel szemben ellenállónak kellett volna lennie, terméshozama pedig jelentősen csökkent. Ugyanakkor a német BASF vegyipari konszern (amely egyébként azóta megvásárolta a Monsantót) bejelentette: a még nem engedélyezett Amadea transzgenikus kísérleti burgonya fajta egyedeire bukkant egy Amflora burgonya faja termesztésére kijelölt vetésterületen.
A nemzetközileg ismert kutató, Pusztai Árpád szembeszállt a multinacionális vállalkozásokkal. Tudományos eredményei alapján a génmódosított élőlények hordozta veszélyekre hívta fel a figyelmet, az ő tapasztalatait foglalja össze közérthetően az írás. A tudós eredményeit nem tudták cáfolni, tudományos világ számos kutatója állt mellé, mégis meghurcolták a szaktekintélyt.
Mára a küzdelmes vita az alábbiaknál “szofisztikáltabb” leplezettebb formája vált általánossá.
Dudits Dénes a génmódosítás hazai szószolójának tanulmánya a génmanipulációról, történeti, fejlődéstörténeti áttekintésben.
Dr. Pusztai Árpád és felesége, Bardócz Zsuzsa összefoglaló tanulmánya a GMO technológiai leírása és a hozzá kapcsolódó hitekről és tévhitekről.
Az Egyesült Államokban elszabadult gmo repce miatt izzott fel a vita a génmódosítás veszélyeiről 2010 augusztásában.
Persze az USA sem maradt érintetlen: szabályok ott is születnek.
