Európai zöld fordulat

A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.

Az energetikai óriás bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az olajkitermelést. A megújuló források és a cseppfolyós gázzal üzemeltett erőművek lesznek a konszern energiatermelésének kulcselemei. A...

Amerikában egyre népszerűbb a kapitalizmuskritika. A társadalmi igazságosság követelése. Az amerikai áramlat Németországban is követőkre talál, elemzők szerint azonban a cammogó digitalizáció és a lassú zöld fordulat az igazi, a COVID-nál is nagyobb probléma a német gazdaságban. Immár a  jólétet fenyegeti. 

Kalifornia komolyan veszi a zöld fordulatot. A klímavédelemben az élen járó államban 2035-től tilos lesz benzines és dízel autókat eladni. Bajoroszág követheti a példát.

Az EU most bemutatott stratégiai terve szerint a hidrogén 2050-ig 14 százalékot kap a kontinens energiamixében. Cél a klímasemleges Európa a század közepéig.

Egymást követik a milliárdos csomagok a korona-krízis gazdasági következményeinek enyhítésére. Elsődleges cél a csődhullám és az munkanélküliség elszabadulásának megakadályozása. Az ökológia háttérbe szorult. Pedig a zöld szemlélettel gyorsabb és fenntarthatóbb lehetne a kilábalás.

CO2 adó bevezetését tervezi Ursula von der Leyen, aki egyszerre akar a klímavédelem éllovasa és a gazdaság védelmezője lenni. Az Európai Bizottság elnöke az EU-t 2050-re klímasemleges államszövetséggé változtatná.

Az Európai Parlament támogatta az Európai Bizottság által korábban bemutatott zöld megállapodás célkitűzéseit, de annál magasabb kibocsátáscsökkentési célt szorgalmaz, és ehhez méltányos, szolidáris átállási mechanizmust tart szükségesnek.

A magyar befektetői piac valószínűleg követni fogja a nyugat-európai mintát a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási aspektusok tekintetében. A  kifejezetten zöld tematikára fókuszáló befektetésekből még kevés van. A közvélemény abszolút módon gondolkodik arról, hogy mi zöld és mi nem az.

Az EU példát mutatna a világnak, klímasemlegesen biztosítaná a kontinens gazdasági prosperitását és az európaiak jólétét. A civilek bizakodnak. A gazdasági szereplők többsége tiltakozik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke zöld szövetséget kötött.

„A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – tartja az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. A Német Iparszövetség elnöke szerint viszont „méreg a hosszútávú beruházásoknak”.