Petrus Szabolcs (Németország)

Svájc hosszú tárgyalássorozat után elutasította az EU-val tervezett keretmegállapodást. A visszakozás mutatja a svájci, az Európa-politika koncepciótlanságát, bár az okok sokrétűek.  A svájciak csak azt tudják, hogy nem akarnak tagok lenni, de ki se akarnak maradni az egyre mélyülő integrációból. Arra viszont 20 éve nincs válasz, miként lenne erre lehetőség a gyakorlatban.

Egyre ráfizetésesebb a Tokiói Olimpia. A jegyár bevételek kiesése után számos szponzorról is le kell mondaniuk a szervezőknek. A japán cégek egymás után lépnek vissza. A főtámogató, a Panasonic egyelőre kitart.

Az idei nyár is a COVID jegyében telik. Az utazás az európai igazolvánnyal az EU területén élőknek egyszerűbb lett. Azoknak, viszont akik az amszterdami székhelyű  Európai Gyógyszerügynökség által nem elismert szérumot kapták - például oroszt vagy kínait -, ugyan úgy teszteltetniük kell magukat, mint a be nem oltottaknak. Változó, hol, melyik és mennyire friss teszt kell. Európai körkép.

A világ legnagyobb online áruháza, az Amazon egyik amerikai raktárában szakszervezetet akartak alapítani a dolgozók. A küzdelem megmozgatta az államok teljes politikai életet. A...

Washington az Európát Oroszországgal összekötő új gázvezetékek ellen küzd, hogy piacot szerezzen a palagázának. Brüsszelben és Varsóban sokan támogatják. Moszkva e közben egyre inkább a keleti piacokban látja a jövőt.

Az európai sípályák többsége tavaly március óta zárva. Az alpesi települések azonban nem teljesen kihaltak. Most azok jöttek, akik korábban nem engedhették meg maguknak a téli üdülést. A turisztikai vállalkozások többsége szerint sem ők, sem az állami támogatás nem segít. A korábbi, a felső középosztályra épülő üzletpolitikát akarják folytatni. 

A magángazdaságban már felismerték, hogy az agyonhajszoltság csökkenti a teljesítményt. Az állami szektorban (is) gyakoriak az öngyilkosságok és a túlhajszoltság miatti halálesetek, a "karoshi"-k. A pandémia tovább rontott a helyzeten. Az új kormány reformokat ígér.

Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként fájdalmas reformokra és költségvetési megszorításokra kényszerítette Itáliát. Most is ezt akarja, mégis - talán személyes reputációja és az EU-ból várt pénzeső miatt - a nemzet megmentőjét látják benne a választók.

A La Manche-csatorna gazdag langusztában és Szent Jakab-kagylóban. A Brexit miatt a franciák júniustól csak a britek engedélyével halászhatják a tenger értékes gyümölcseit. A két ország hadihajói farkasszemet néznek egymással a Csatorna-szigeteknél. Eszkaláció fenyeget.

Ha szójáról beszélünk, nagy valószínűséggel génmódosított terményről folyik a diskurzus.  Márpedig nem kis mennyiségről van szó. A mezőgazdasági termények harmada a takarmánynövény, a legelterjedtebb a szója. Élelmiszert és üzemanyagot is előállítanak belőle, valamint ipari termékek alapanyagoként is szolgál. A génmódosított fajták aránya 90 százalék felett van. A világ növekvő szójaéhsége miatt Brazíliában 15 év alatt 220 ezer négyzetkilométer őserdőből és szavannából lett termőterület. 

A dohai székhelyű légitársaság a koronavírus-válság talán egyetlen nyertese a légiközlekedési cégek között. A drasztikusan csökkent utasszám ellenére sokkal több járatot üzemeltet, mint a konkurencia. A Qatar Airways 2020-ban a világ legnagyobb forgalmú légitársasága lett!

„A megfázást kockáztatjuk, de nem számít!”  ezzel a felkiáltással nyugtázta egy vendég: kinyithattak az éttermek teraszai Olaszországban.  A kevesebb korlátozás élettel töltötte meg a tereket. Sokan éltek a lehetőséggel. A Repubblika terjedelmes riportot közölt a régi-új olasz valóságról, amelynek nyomán Petrus Szabolcs mutatja be olvasóinknak, hogyan élték meg a nyitást a mediterrán ország északi területein.

A bankkonszolidációban több mint száz pénzintézet szűnt meg Ukrajnában. A rendezés vesztesei a megtakarításaikat elbukó ukránok milliói lettek. A politika a korrupció elleni harcról és nyugat nyomásáról beszél. Az elemzők a politikai, és az oligarchák gazdasági érdekeit látják a háttérben. A BBC szerint ma már az adósok fehérneműjét is lefoglalják.

A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.

A hústermelés további növelésére számít az OECD, a szervezet tanulmánya ugyanakkor az állattenyésztés és a húsfogyasztás negatív környezeti és éghajlati hatásaira figyelmeztet. Civilek az ipari tartást okolják a gyakori járványokért. 

A hirdetők helyett az előfizetők válnak a legfontosabb bevételforrássá, a többség csak a véleményét megerősítő tartalmakért fizet. A következmény: ideológiailag egyre elfogultabbak az olvasók és az újságírók. Világszerte üzleti és szakmai átalakulás zajlik a sajtópiacon.

Megvalósul az EU kinyilatkoztatása? 2050-re CO2-semleges lesz az európai gazdaság?  Amit a közösség 2019-ben vésett kőbe, vagy a Brüsszel hagyott nyitva néhány kiskapus, amit...

Sokan az égető vakcinahiány megoldását a kényszerlicenszek kiadásában látják. Európában sincs belőlük elég, alig jut - nyugati forrásból - a világ szegényebb kétharmadának. Az ENSZ humanitárius akcióval próbálja oltáshoz juttatni a szegény államokat, miközben kiderült, azok a gazdag országok sem kapnak eleget, amelyek előre fizettek, azaz milliárdokkal támogatták a kutatásokat. Petrus Szabolcs írása számokat idéz és tabukat feszeget.

A megújuló forrásból származó áram gyakorta nem ott, akkor és olyan mennyiségben áll rendelkezésre, ahol és amikor szükség lenne rá. Ez nem volna gond, ha tárolni lehetne. Sok az ígéretes kutatás, amit Petrus Szabolcs tekintett át.

A közhiedelemmel ellentétben a fosszilis források kimerülése nem veszélyezteti az energiaellátást. A probléma inkább az, hogy a természeti erőforrások potenciálját alig használjuk ki. Ha mégis, nem hatékonyak. Németországi tudósítónk áttekintette az alternatív források előnyeit, hátrányait. Íme, amire jutott...