Petrus Szabolcs (Németország)

Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).

A védőoltás körüli szabadalmi vitában a nyolcadik egyeztetés után sincs megállapodás a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai között. 100 ország a szabadalmi védettség ellenére engedélyezni akarja, hogy bárki gyárthassa a szérumot. Civil szervezetek sokasága a vakcina igazságosabb elosztását követeli.

Az olajipari cégeknek növekvő nyereséget jelent az ismét 60 dollár fölé emelkedett olajár. A befektetők mégis egyre kevesebbet invesztálnak a szektorba. Az olajipari vállalatok rá akarnak cáfolni a félelemre.

A francia elnök átvenné a vezető szerepet Európában. Itália új kormányfője támogatja. Mario Draghi reméli, hogy francia-olasz motorja lehet az EU-nak Merkel őszi távozása után. Petrus Szabolcs elemez a nyugati sajtó közlései nyomán AzÜzlet.hu olvasói számára.

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

A COVID-gócponttá vált németországi húsüzemek felfedték az embertelen munkakörülményeket, amelyben a 'keletről' érkezettek Németországban gondoskodtak az olcsó húsárúról. A kormány ezért a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítéssel történő foglalkoztatás tilalmát tervezi. Egyre több német úgy nyilatkozik, hogy nem kér az olcsó húsból, ha azért a munkavállalók embertelen kizsákmányolása a valódi ár.

A növényi alapanyagokból készülő húsételek piaci részesedése csekély, de rohamosan nő az érdeklődés irántuk. Hazai cég is beszállt az üzletbe. Az élelmiszeripar pedig már dolgozik a mesterségesen előállított húson is. Amerikában tucatnyi kisebb start-up cég, és néhány óriás is az alternatív húsban látja a jövőjét. Tudósítónk a húspótló készítmények szegmensét vette szemügyre.   

„A maszk még sokáig az életünk része marad” - figyelmeztetett Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára, miután világszerte elkezdődött a lakosság COVID elleni oltása. Kötelező a maszk viselése, van, ahol a FFP2-es maszk az elvárt (például Németországban). Nem árt tudni, milyen maszkok léteznek, mire jók egyáltalán és mire nem. Tudósítónk a tudnivalókat foglalta össze írásában.

A világjárvány kitörésekor hirtelen több milliárdos darabszámban lett igény maszkokra. A kereslet és a kínálat egyensúlya felborult. 500 százalékos árréssel lehetett maszkot gyártani! Sok mással foglalkozó cég is a termelésükbe kezdett. Egy bajor autóipari beszállító menedzsere elárulja az átállás és a maszkpiac kulisszatitkait.

A 65 év felettieknél a vakcina hatékonysága nem igazolt – hangzik a német szakhatóság véleménye. Az AstraZeneca cáfolja ezt. Az EU szakhatósága a napokban általános jelleggel engedélyezheti a készítményt. 

Amerikában egyre népszerűbb a kapitalizmuskritika. A társadalmi igazságosság követelése. Az amerikai áramlat Németországban is követőkre talál, elemzők szerint azonban a cammogó digitalizáció és a lassú zöld fordulat az igazi, a COVID-nál is nagyobb probléma a német gazdaságban. Immár a  jólétet fenyegeti. 

A Conte-kabinet belebukott az EU helyreállítási alapja körüli vitákba. Rómában az uniós pénzek elvesztése, Brüsszelben az EU harmadik legnagyobb országának gazdasági összeomlása miatt aggódnak. Az olasz sajtó több politikai forgatókönyvet felvázolt. Ami biztos: minden bizonytalan.

Nincs új a nap alatt? A hagyományos kocsikban jó ideje számos extra, több szériaelem is önállóan cselekszik. A parkoló asszisztensen túl ilyen a tempómat, a sáv- és a követési távolság tartó is. Az önvezető autó a már meglévő elemek összekapcsolásából és továbbfejlesztéséből valósul meg, számos pénzügyi, jogi és társadalmi kérdést is felvetve. Petrus Szabolcs összefoglalója.

A koronavírus-válság és a növekvő munkanélküliségi számok ellenére akadnak létszámhiánnyal küzdő ágazatok. Wellness részleg, kutyabarát munkahely, prémium a pontosságért – a cégek egyre különösebb, sokszor abszurd ötletekkel csalogatják magukhoz a szakembereket.

Az ’indoor farming’ nagy szerepet kaphat az egyre zsúfoltabb metropoliszok élelmezésében, nagy a terméshozama és teljesen vegyszermentes. A gyenge pontja az energiaigényessége. Sokak szerint a jövő mégis az iparszerű zöldségtermesztésé.

A tavaszi járvány, a drákói korlátozások drámai gazdasági következményei után most enyhébbek az előírások Spanyolországban. Nem csak ebben érvényesül a gazdasági miniszter asszony startégiája. Hazai és nemzetközi kapcsolati hálója okán szinte valamennyi fontos kérdésben Nadia Calviño szava dönt.  

A többször fizetésképtelenné vált országot a legrosszabbkor érte a világjárvány. A lockdown miatt az összeomlás szélén áll a gazdaság, a COVID miatti egészségügyi káoszt...

Válságban vannak a legnémetebb ital világhírű gyártói. Az okok sokrétűek. A COVID csak egy a sok közül.  A kézműves sörökön nem fog a válság....

Németországban a külföldi és az ott született, de migrációs hátterű munkavállalók lényegesen rosszabbul keresnek a tősgyökeres németeknél. A Süddeutsche Zeitung a lesújtó statisztika mellett egy Mexikóból érkezett, jól képzett mérnök példáját is idézi riportjában.

Mint minden, a ’Best Global Brands’ rangsor is a koronavírus-válság hatásait tükrözi 2020-ban. Az amerikai Interbrand készített értéksorrendet. Az Apple továbbra is a legértékesebb márka, az Amazont és a Netflixet még gazdagabbá tette a korona-krízis. Rengeteg amerikai, kevés ázsiai és meglepően sok olasz márka a TOP 100-ban.