Petrus Szabolcs (Németország)

A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.

A hústermelés további növelésére számít az OECD, a szervezet tanulmánya ugyanakkor az állattenyésztés és a húsfogyasztás negatív környezeti és éghajlati hatásaira figyelmeztet. Civilek az ipari tartást okolják a gyakori járványokért. 

A hirdetők helyett az előfizetők válnak a legfontosabb bevételforrássá, a többség csak a véleményét megerősítő tartalmakért fizet. A következmény: ideológiailag egyre elfogultabbak az olvasók és az újságírók. Világszerte üzleti és szakmai átalakulás zajlik a sajtópiacon.

Megvalósul az EU kinyilatkoztatása? 2050-re CO2-semleges lesz az európai gazdaság?  Amit a közösség 2019-ben vésett kőbe, vagy a Brüsszel hagyott nyitva néhány kiskapus, amit...

Sokan az égető vakcinahiány megoldását a kényszerlicenszek kiadásában látják. Európában sincs belőlük elég, alig jut - nyugati forrásból - a világ szegényebb kétharmadának. Az ENSZ humanitárius akcióval próbálja oltáshoz juttatni a szegény államokat, miközben kiderült, azok a gazdag országok sem kapnak eleget, amelyek előre fizettek, azaz milliárdokkal támogatták a kutatásokat. Petrus Szabolcs írása számokat idéz és tabukat feszeget.

A megújuló forrásból származó áram gyakorta nem ott, akkor és olyan mennyiségben áll rendelkezésre, ahol és amikor szükség lenne rá. Ez nem volna gond, ha tárolni lehetne. Sok az ígéretes kutatás, amit Petrus Szabolcs tekintett át.

A közhiedelemmel ellentétben a fosszilis források kimerülése nem veszélyezteti az energiaellátást. A probléma inkább az, hogy a természeti erőforrások potenciálját alig használjuk ki. Ha mégis, nem hatékonyak. Németországi tudósítónk áttekintette az alternatív források előnyeit, hátrányait. Íme, amire jutott...

Világszerte egyre több növényvédőszert alkalmaznak. Sokat tilt az EU. Amerikában és Kínában szinte mindegyik megengedett. Nem tilos azoknak az agrártermékeknek az európai importja sem, amelyek termesztéséhez nálunk  tiltott, veszélyesként nyilvánított szereket használtak. Az importált takarmányok a legveszélyesebbek.

Az olasz idegenforgalmi miniszter bemutatta a GDP 13 százalékát adó ágazat 2021-es stratégiáját: segítség az újrainduláshoz, digitális forradalom, wellness és egészségügyi igazolvány.

Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).

A védőoltás körüli szabadalmi vitában a nyolcadik egyeztetés után sincs megállapodás a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai között. 100 ország a szabadalmi védettség ellenére engedélyezni akarja, hogy bárki gyárthassa a szérumot. Civil szervezetek sokasága a vakcina igazságosabb elosztását követeli.

Az olajipari cégeknek növekvő nyereséget jelent az ismét 60 dollár fölé emelkedett olajár. A befektetők mégis egyre kevesebbet invesztálnak a szektorba. Az olajipari vállalatok rá akarnak cáfolni a félelemre.

A francia elnök átvenné a vezető szerepet Európában. Itália új kormányfője támogatja. Mario Draghi reméli, hogy francia-olasz motorja lehet az EU-nak Merkel őszi távozása után. Petrus Szabolcs elemez a nyugati sajtó közlései nyomán AzÜzlet.hu olvasói számára.

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

A COVID-gócponttá vált németországi húsüzemek felfedték az embertelen munkakörülményeket, amelyben a 'keletről' érkezettek Németországban gondoskodtak az olcsó húsárúról. A kormány ezért a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítéssel történő foglalkoztatás tilalmát tervezi. Egyre több német úgy nyilatkozik, hogy nem kér az olcsó húsból, ha azért a munkavállalók embertelen kizsákmányolása a valódi ár.

A növényi alapanyagokból készülő húsételek piaci részesedése csekély, de rohamosan nő az érdeklődés irántuk. Hazai cég is beszállt az üzletbe. Az élelmiszeripar pedig már dolgozik a mesterségesen előállított húson is. Amerikában tucatnyi kisebb start-up cég, és néhány óriás is az alternatív húsban látja a jövőjét. Tudósítónk a húspótló készítmények szegmensét vette szemügyre.   

„A maszk még sokáig az életünk része marad” - figyelmeztetett Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára, miután világszerte elkezdődött a lakosság COVID elleni oltása. Kötelező a maszk viselése, van, ahol a FFP2-es maszk az elvárt (például Németországban). Nem árt tudni, milyen maszkok léteznek, mire jók egyáltalán és mire nem. Tudósítónk a tudnivalókat foglalta össze írásában.

A világjárvány kitörésekor hirtelen több milliárdos darabszámban lett igény maszkokra. A kereslet és a kínálat egyensúlya felborult. 500 százalékos árréssel lehetett maszkot gyártani! Sok mással foglalkozó cég is a termelésükbe kezdett. Egy bajor autóipari beszállító menedzsere elárulja az átállás és a maszkpiac kulisszatitkait.

A 65 év felettieknél a vakcina hatékonysága nem igazolt – hangzik a német szakhatóság véleménye. Az AstraZeneca cáfolja ezt. Az EU szakhatósága a napokban általános jelleggel engedélyezheti a készítményt. 

Amerikában egyre népszerűbb a kapitalizmuskritika. A társadalmi igazságosság követelése. Az amerikai áramlat Németországban is követőkre talál, elemzők szerint azonban a cammogó digitalizáció és a lassú zöld fordulat az igazi, a COVID-nál is nagyobb probléma a német gazdaságban. Immár a  jólétet fenyegeti.