Menedzser Akadémia

Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nemcsak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják. Oslóban rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fokos meleg, - az emberek hő tűrése is meglehetősen relatív. Gonda György vezetési tanácsadónk beszámolója Norvégiáról. Első rész.

Az időgazdálkodás a menedzser tudományokban és a gyakorlati életben kiemelt jelentőséget és szerepet kapott. Alig van olyan vezető /és beosztott/, aki ne vett volna részt időgazdálkodási tréningen. Ez az a „gyakorlat”, amelyet nem lehet teljesen elsajátítani, befejezni, javításra, csiszolásra szorul. Dr. Gonda György, vezetési tanácsadónk rovata.

Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben egy gazdasági kirakós játéknak is beillő tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy az exportorientációra és/vagy a belső keresletre alapozott növekedés a követendő út a világ számos országa számára. Dr. Gonda György, vezetési tanácsadónk könyvismertetője.

Évekig a Magyar Televízió egyik legnézettebb műsora a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő volt. Természetesen hamar megjelent egy vicc: a vetélkedő győztese a CIA! Ma valóban izgalmas kérdés, hogy egy-egy vállalatról kik tudják a legtöbbet? A tulajdonosok, a részvényesek, az elemzők, az alkalmazottak, az ipari kémek vagy a menedzserek? Nem mindegy ugyanis. Dr. Gonda György vezetési tanácsadó rovata.

A vezetési tanácsadás bizalmi tevékenység, ahogy az orvost, az ügyvédet, a papot, úgy a vezetési tanácsadót (vagy annak cégét) is a bizalom alapján választják ki az ügyfelek. Hiszen bizalmas, belső tájékoztatásokat osztanak meg vele, s olyan gondjaikra várnak megoldást, amelyeket nem szeretnének nyilvánosságra hozni.” A szakmának szigorú tanácsadó-ügyfél etikai szabályai vannak...

A fenntartható fejlődésről gyakrabban szólnak a vészharangok, s egyre több megalapozott tanulmány lát napvilágot szinte azonos következtetéssel: nincs sok idő, cselekedni kell!

Észrevétlenül a digitális forradalomhoz hasonlóan jelentős változások zajlottak le globalizálódó világunkban: a szolgáltatóipar átvette a „hatalmat” a mezőgazdaságtól és az ipari termeléstől. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy szolgáltat az egész világ, hiszen a bolygónk országainak összesített bruttó hazai termékében (GDP) a szolgáltatási ipar részesedése ma már jócskán meghaladja az 50 százalékot, s ugyanez vonatkozik a foglalkoztatottak számára is. Napjainkra a világgazdaság vezető ágazata a szolgáltatás lett.

Szakértőnk az egyik isztambuli egyetem meghívására járt Európa - Ázsia feltörekvő gazdaságának 16 milliós városában. Természetesen a vezetési tanácsadó szemszögéből tekintett az egyszerre két kontinensen is fekvő országra, és úgy látta sokat tanulhatunk, sok mindent vehetünk át a török üzleti életből és a mindennapokból. dr. Gonda György írása.

A globalizálódás egyre gyorsuló és teljesebb folyamatát lehet szeretni, kritizálni, elutasítani, egyet azonban nem lehet: nem tudomást venni róla. Különösen az üzleti, a vállalati életben fontos szerepet betöltő felső és középvezetők nem tehetik ezt meg, hiszen a globalizáció cégüket és saját menedzseri tevékenységüket ma már alapvetően befolyásolja. Nem csak a nagyvállalatok, hanem a közepes méretű, sőt újabban már a kisebb cégek jó része sem vonhatja ki magát (például alvállalkozóként, beszállítóként, licenc vásárlóként) a globalizáció folyamatából.

Hiába a digitális és a távközlési forradalom, a social média előretörése, a személyes kapcsolatot és a személyes jelenlétet továbbra sem pótolja semmi az üzleti...

Úgy tartja a mondás, hogy a rokonainkat nem tudjuk megválasztani. Sok esetben munkatársainkat sem, de amikor új szervezetet, új részleget kell létrehozni, jó esélyünk...

A jó motivációs rendszer szoros összefüggést mutat az egyének, a csoportok, az egész cég teljesítményével. Ma már a szervezeti tevékenység szinte minden eleme mérhető, így az ehhez kapcsolódó ösztönzési rendszer tényezői az eredményekhez, a teljesítményhez igazítható.

Új kifejezés van terjedőben a vállalati- felső és középvezetők világában: a pörgő menedzser. Nem maga körül pörög, hanem az egyre gyorsuló üzleti élet, a...

Naponta több tucatnyi új irányzatra, változásra, megközelítésre kell(ene) azonos időben válaszolni, ami igencsak nagy erőfeszítéseket és széles ismereteket igényel a vezetés minden szintjétől. A Royal Dutch Shell egyik igazgatója szerint ebben a helyzetben „az egyetlen fenntartható előny a versenytársaiddal szemben az, ha képes vagy gyorsabban tanulni, mint ők”.

A 21-dik században szinte minden mérhető. A teljesítmény értékelése (TÉR) fontos része a teljesítmény menedzsmentnek, amely a vezetési és vezetői tudományok és képességek egyik legfiatalabb ága. A szervezeti, vállalati vezetőknek elsősorban a teljesítményértékelési technikákkal kell tisztában lenniük, hiszen munkatársaikat szinte folyamatosan kell értékelniük. Ahogyan őket is folyamatosan értékelik mind a saját főnökeik, mind pedig informálisan a beosztottak.

Aki vesz, annak lesz. Aki nagyobb céget alapít, vállalatot vesz vagy éppen többségi tulajdonra tesz szert, annak lesz hatalma. Tevékenységtől, terméktől, szolgáltatástól és cégmérettől függően az üzleti életben, a versenytársak körében, esetleg a politikai életben, a piacon, s nem utolsó sorban a vezetők és a beosztottak felett. Persze van hatalmuk a különböző beosztású vállalati vezetőknek is...

A változásokhoz hasonlóan, a konfliktusok (összecsapások, összeütközések, ellentétek, harcok, küzdelmek) is állandó kísérői mindennapi magán és dolgozói életünknek. Ha a boldogságot azzal mérnék, kinek...

Leáldozóban van a paternalista karrier lehetősége, helyébe a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés, „csere” lépett, ahol a beosztás, a pozíció mind kevésbé elsődleges.

A napi üzleti életben a legtöbb operatív döntést a menedzserek hozzák meg, ezért érdemes megismerkednünk közelebbről is a döntési mechanizmusokkal, típusokkal és ezek gyakorlati oldalával.

Gyakran mondjuk, hogy megkérdezem a menedzseremet, a főnökömet, de szinte soha sem említjük a gazdasági, az üzleti életben a „leaderünket”. Pedig gyakorlatilag mindnyájunknak van menedzsere és leadere, ez utóbbiról kevesek tudják, mi a feladata, miben különbözik a menedzsertől. Nincsen megfelelő magyar szavunk a leaderre, ez is lehet az oka annak, hogy sokan nem tudják „őt” elhelyezni az intézményi, a céges rangsorban. Ez az írás igyekszik megvilágítani a két vezetői pozíció közötti igen jelentős különbségeket.