Menedzser Akadémia

Új kifejezés van terjedőben a vállalati- felső és középvezetők világában: a pörgő menedzser. Nem maga körül pörög, hanem az egyre gyorsuló üzleti élet, a...

Naponta több tucatnyi új irányzatra, változásra, megközelítésre kell(ene) azonos időben válaszolni, ami igencsak nagy erőfeszítéseket és széles ismereteket igényel a vezetés minden szintjétől. A Royal Dutch Shell egyik igazgatója szerint ebben a helyzetben „az egyetlen fenntartható előny a versenytársaiddal szemben az, ha képes vagy gyorsabban tanulni, mint ők”.

A 21-dik században szinte minden mérhető. A teljesítmény értékelése (TÉR) fontos része a teljesítmény menedzsmentnek, amely a vezetési és vezetői tudományok és képességek egyik legfiatalabb ága. A szervezeti, vállalati vezetőknek elsősorban a teljesítményértékelési technikákkal kell tisztában lenniük, hiszen munkatársaikat szinte folyamatosan kell értékelniük. Ahogyan őket is folyamatosan értékelik mind a saját főnökeik, mind pedig informálisan a beosztottak.

Aki vesz, annak lesz. Aki nagyobb céget alapít, vállalatot vesz vagy éppen többségi tulajdonra tesz szert, annak lesz hatalma. Tevékenységtől, terméktől, szolgáltatástól és cégmérettől függően az üzleti életben, a versenytársak körében, esetleg a politikai életben, a piacon, s nem utolsó sorban a vezetők és a beosztottak felett. Persze van hatalmuk a különböző beosztású vállalati vezetőknek is...

A változásokhoz hasonlóan, a konfliktusok (összecsapások, összeütközések, ellentétek, harcok, küzdelmek) is állandó kísérői mindennapi magán és dolgozói életünknek. Ha a boldogságot azzal mérnék, kinek...

Leáldozóban van a paternalista karrier lehetősége, helyébe a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés, „csere” lépett, ahol a beosztás, a pozíció mind kevésbé elsődleges.

A napi üzleti életben a legtöbb operatív döntést a menedzserek hozzák meg, ezért érdemes megismerkednünk közelebbről is a döntési mechanizmusokkal, típusokkal és ezek gyakorlati oldalával.

Gyakran mondjuk, hogy megkérdezem a menedzseremet, a főnökömet, de szinte soha sem említjük a gazdasági, az üzleti életben a „leaderünket”. Pedig gyakorlatilag mindnyájunknak van menedzsere és leadere, ez utóbbiról kevesek tudják, mi a feladata, miben különbözik a menedzsertől. Nincsen megfelelő magyar szavunk a leaderre, ez is lehet az oka annak, hogy sokan nem tudják „őt” elhelyezni az intézményi, a céges rangsorban. Ez az írás igyekszik megvilágítani a két vezetői pozíció közötti igen jelentős különbségeket.

A nemzetközi statisztikák szerint a távközlés és az informatika után a harmadik leggyorsabban fejlődő szolgáltatási ágazat a vezetési tanácsadás. A - vezetési -megkülönböztető kifejezés lényegi elem, mert manapság rengeteg a “tanácsadó”. Mi a vezetési tanácsadás? És miért ilyen jelentős a növekedési üteme? Erre koncentrál ezúttal több részes írásában Dr. Gonda György, AzÜzlet.hu MENEDZSER AKADÉMIÁJA. Első fejezet.

A címben megfogalmazott kérdés megválaszolására adott válasz ezúttal közölt 2. részében a Menedzser Akadémia napjaink gyakorlatával és a vezetési tanácsadás jövőjével, kihívásaival foglalkozik.

A Karácsony és az újesztendő környéke többnyire a pihenésé, a lazításé. Ilyenkor kevesebb stressz, izgalom ér bennünket és arra is lehetőség nyílhat, hogy kipihenjük, kiengedjük az egész évi munkahelyi idegeskedéseket, feszültségeket. Persze ha ismerjük a szervezeti pozitív és negatív stressz okait, jelenségét, megnyilvánulásait, azok megelőzését, kezelését, „levezetését”, akkor nem kell a stressz oldással az esztendő végéig várni.

a vállalati kultúra manapság igencsak fontos versenytényező, emellett pedig a vezetők, a dolgozók és a cég egész „minőségét”, a róla alkotott képet is erőteljesen befolyásolja

Az egész világon az elmúlt 30-40 évben átalakultak a személyzeti osztályok „humán erőforrás” (human resources -HR) részleggé. A jelentős változás nem csak az elnevezésben, hanem a tevékenységi kör átalakulásában, számottevő kibővülésében is megtörtént.

Ma már minden, magát fontosnak tartó vállalat igyekszik minél részletesebben és színesebben bemutatni társadalmi felelősségvállalási tevékenységét, hiszen ennek bevétel- és imázs növelő hatása is van. Hiánya pedig versenyhátrányt, kevesebb vevőt és a hírnév esetleges megkopását eredményezhet. Mit is takar ez, a cégek számára ma már szinte nélkülözhetetlen fogalom, illetve gyakorlat? Ezúttal erről szól AzÜzlet Menedzser akadémiája, dr. Gonda György vezetési tanácsadó rovata.

Új vállalati szervezeti formák jelennek meg, az évszázados céges struktúrák mind kevésbé alkalmasak az éleződő versenyharc kihívásainak eredményes megválaszolására, sok esetben a talpon maradásra. Dr. Gonda György vezetési tanácsadó rovata.

Átalakulóban a vállalati kormányzás. Valóságos forradalom söpör végig a nagyvállalatok, elsősorban a részvénytársaságok legfelső irányítási szintjén, az igazgatóságokban és az azokat körülvevő irányító, ellenőrző testületekben. Százötven-kétszáz éves hagyományok, tabuk dőlnek meg, hogy helyüket átvegyék a 21-dik század korszerű, „áramvonalas” vezetési technikái. Más szavakkal: jelentős átalakításon megy keresztül a corporate governance, amelyet – jobb kifejezések híján – magyarul vállalati kormányzásnak (VK), vagy felelős vállalatirányítási rendszernek nevezünk.

Századunk a gyilkos piaci versenyt, és az üzleti életben következményként  a vezetők, a dolgozók, a vállalatok jelentős részénél az etikus magatartás mélyrepülését hozott. Ezt az üzleti etika elméleti, és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakértők is így látják. Mi lehet a megoldás?

Az elmúlt években új ága született a vezetéstudománynak, a különbözőség menedzsment, amelyet angolul diversity managementnek hívnak a szakemberek. Erről Szól dr. Gonda György vezetéstudományi sorozatának itt közölt része.

A sokszínű - többek között a gazdasági és az üzleti - globalizáció feltartóztathatatlan előrehaladása, az új szervezeti struktúrák megjelenése és gyors terjedése új munkavégzési formákat követel meg, azaz hozott divatba. Dr. Gonda György vezetési tanácsadó sorra veszi ezeket az új trendeket, szervezeti- és munkaformákat.

Érdemes emlékeztetni arra a korábbi döbbenetes statisztikára, amely szerint a változási projektek 80 százaléka elbukik a rossz, nem hatékony, nem elégséges kommunikáció miatt. Ez is aláhúzza annak a jelentőségét, hogy a változással kapcsolatos kommunikációs „műfajra” megkülönböztetett figyelmet és szakértelmet kell fordítani.